Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről

hasonlóan és talán vele párhuzamosan a praemonitorius hyper- aciditás stádiumába a bajt bevezetik. Igazi kólikát vagy pláne lobos epehólyagfájdalmakat tisztán olajjal megszüntetni nem lehet. A leg- orthodoxabb olajkára ajánlója, Rosenberg 180—250 gramm finom táblaolajat ád, melyet kevés cognackal, tojássárgájával és menthol- lal némileg élvezhetőbbé tesz és ezt az emulsiót véteti egyszerre vagy több porcióban egy órán belül. Vannak betegek, akik erre kaphatók, sőt egyesek egészen jól tűrik. Barátságosabb formája e kúrának az, hogy a betegnek többször napjában emelkedő dosisokban adjuk az olajat, először egy-két evőkanalankint, később 3—4-szer napjában 1/2 borospoharankint, szintén menthollal és kevés cognackal. Az olaj­ból a bélben néha szappantömegek képződnek, amelyek a bélsárban lágy köveknek imponálnak. De természetesen lehetséges, hogy az olaj néha, ha a pylorus görcsével együtt a papilla Vateri görcsét is oldja, a mögötte felhalmozódott kisebb kövek eltávolítását előmoz­dítja. Az olaj hatékony része az olajsav. Bilim úgy találta, hogy az olajsavas nátrium a kutya epeelválasztását erősen fokozza és eunatrol néven pilulák formájában hozta forgalomba. Naponkint nyolc pilula veendő, többnyire reggel és este. A betegek szívesen veszik, kelle­metlen hatást sohasem tapasztaltam, sőt néha a javulás épen az eunatrol'-kúra idejébe esett. Egy hosszantartó recidiváló betegségnél többrendbeli kúrának kell az orvos rendelkezésére állania és minthogy ezen kúrák gerince a roham utáni nyugalom, a diéta, a külső és belső meleg alkalmazása, mindenesetre opportunus, ha ezeket még a páciensnek nem eléggé imponáló rendszabályokat gyógyszeres rendelésekkel körülvesszük, a nélkül, hogy a polypragmasia hibájába esnénk. Kénytelenek va­gyunk néha olyan betegeknél is gyógyszeres és nyugalmi kúrákat rendelni, akik meggyőződésünk szerint már csak a sebészeti beavat­kozás útján szabadulhatnak krónikus szenvedéseiktől, de akik a kés­től való félelmükben mindig „előbb még más valamit" akarnak pró­bálni. Minthogy ezekben az idült esetekben néhány hét nem határoz, nolens volens ráállunk akár az olaj, akár az eunatrolkúrákra, akár pedig másokra. Bizonyos feltűnést keltett a Glaser által ajánlott chologén. Ezen szer kálóméiból, podophyllinből, kámfor- és köményolajból áll és tabletták formájában néhány perccel az étkezés előtt kevés vízzel veendő. Ezen tabletták mint 1., 2., 3. számúak vannak a kereskedés­ben. Az előírás, mely szerint veendők, a következő: 10 napon át reg­gel és délben egy-két tabletta 1. sz. Hasmenéses betegeknek elegendő 1—1 tabletta. 40 napon át reggel és délben 2—2 tabletta 1. sz., este két tab­letta 2. sz. 10 napon át reggel, délben és este 1—1 tabletta 3. sz. (Székre­kedés fennállása mellett adjunk esetleg még 1 tablettát, 1. számút.) A chologén néha eléggé jól hat, különösen, azoknál a betegeknél, akik idült székrekedésben szenvednek és nincs kizárva, hogy a kalo-

Next

/
Thumbnails
Contents