Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről
57 lása közben ideiglenesen elzárta (lithogen ikterus), hanem azt, hogy az epehólyag lobos duzzanata a nagy epeutakra is terjedt és hogy ezen lobos duzzanat az epének a bélbe való folyását egy időre lassította vagy csökkentette. Az epeáramlásnak ezen rendellenessége néha olyan csekély és múló, hogy látható sárgaságban nem talál kifejezést, hanem gyakran halljuk és tapasztaljuk, hogy a széklet ilyen roham után egy időre világossá válik, míg a vizelet erősen feste- nyezett, kevés bilirubint, még gyakrabban csak urobilint tartalmaz. Ezen apró jelek keresése az epekőkólika diagnózisánál igen fontos. Nem lehet e kis értekezés feladata az epekőroham tünettanát teljesen rekapitulálni. Nincs orvos, ki előtt ezen esemény évente többször ne játszódnék le és nincs orvos, kire a testi szenvedésnek ezen superlativusa. bármilyen gyakran látta is, mindig újból és újból mély benyomást ne gyakorolna. Csak néhány mozzanatot akarok kiemelni, melyre az általános praxisban nem gondolnak mindig, mely azonban hasonló állapotok differenciáldiagnostikájánál fontos lehet. A fájdalom néha olyan általános, hogy csak a morphiummal való csillapítás után lehet a közelebbi lokalisatiót megkísérelni. Akkor azt találjuk, hogy a jobb rektus és a bordaív határán levő elülső fájdalmas maximummal szemben hátul jobboldalt a 8-ik bordától a 11-ikig szintén erős nyomási fájdalom található bizonyos izommerevséggel kapcsolatosan. A jobb vállizomzat. hová a fájdalom felette gyakran sugárzik, nyomásra, ütögetésre szintén fájdalmas, különösen a cucullaris felső széle és az acromion tája. Igen kifejezett nyomási pontot találtam többnyire a 4-ik nyakcsigolya tövisnyujtványa fölött: tudvalevőleg a 4-ik cervicalis idegbe lépnek a máj és az epehólyag érzését közvetítő phrenikus rostok, onnét sugárzik a fájdalom,néha a legfelső cervicalis idegekből eredő nyakszirti idegekbe és erős nyakszirti occipitalis fájdalmakat okoznak. Néhány órával a roham után képesek vagyunk a Head-féle metódussal a 8., 9., 10. háti segmentumnak és a 4-ik cervicalis segmen- tumnak bőr-hyperalgesiáját kimutatni, néha a hajas fejbőr hátsó részének az érzékenységével is, amint azt a mellékelt ábra mutatja. Tompa tárggyal, például gombostű nagy gömbölyű fejével a bőrön végighúzva, a beteg ezen zónák határán az eddig tompa érintést szúrásszerű fájdalomnak fogja érezni. Igaz, hogy ezen zónáknak együttes túlérzékenységét más állapotoknál is találhatni. Például a májtályognál, a máj fájdalmas pangásos 'duzzanatainál, továbbá bizonyos diapliragmás pleuritiseknél, vagy a jobb diaphragma alatti más eredetű gyulladásoknál, — pl. periduodenitiseknél, perigastriti- seknél. De erős kólika utáni fellépésük mindig az epehólyagra fog utalni. Appendicitis, vesekő érzékeny bőrzónái valamint kisugárzási területei inkább lefelé, a köldök alá esnek, míg a jellemző cervicalis fájdalom és az ottani bőrzóna hiányzik. Épp úgy pankrea- titisnél, minthogy a pankreas szintén már a nervus phrenicus érzési beidegzési szféráján kívül esik. Ideges egyéneknél, különösen nőknél, a fájdalom ferdén hatolhat a szívcsúcs helye felé. Ezen kisugárzás néha olyan élénk, hogy
