Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Gastritis problémák
40 irányítandó. A recon^alescentiába való átmenet legyen a legóvatosabb, különösen a fehérje és zsíranyagok szaporításánál. A typhus-reconvalescensek közmondásos jó étvágya és falánksága az esetek jó harmadában nem észlelhető, különösen nem elhúzódott és szövődményes eseteknél. Még inkább áll ez a dysenteriára és a paratyphusok colitises formáira nézve. A súlyos appendicitiseket kísérő haemorrhagiás gastritis biztosan megtalálja enyhített analógiáját a könnyebb eseteknél. Roux és munkatársai szerint a gyomor-béltractus függelékeinek bármely gyulladásos recidivája föllángolásra bírja a valamely oknál fogva fenforgó, de már lappangásba átment gastritis eket és duódén itiseket. Nem veszi ki a fogak periapicalis tályogjait sem; de nyitva hagyja, vájjon ezen gastritises fellángolások fel- és leszálló fertőzésből, embóliákból vagy allergiás hyperactiválásból származnak-e. A kiváltó extraventriculáris gócok fölkeresése és ártalmatlanná tevése olyan profilactikus és gyógyító ténykedés, melyben belorvos és sebész karöltve járhatnak. A gyomorbetegek diaetetikáját kellene még röviden vázolnom, ha a gastri ti s-ek megelőzésével és therapiával részletesen akarnék foglalkozni. Ez nem lehet ezen, értekezés célja. Tartsuk szem előtt, hogy lobos szervvel lévén dolgunk, a kímélő diaeta legszigorúbb formájában éppen eléggé kíméletes. A heveny fellángolások idejében a diaeta teljesen egyezik az ulcus-diaetávál, sőt a gastritis haemorrhagieáknál a rectalis táplálkozást — ha kell — több napon át is visszük keresztül. A cseppentő beöntéssel csak annyi vizet kell a szervezetbe vinnünk, hogy víztartalma megmaradjon, annyi ásványi alkatrészt, hogy az ion-egyensúlyt fenntartsuk, annyi dextroset, hogy a betegnél acidosis ne fejlődhessék ki 0/2 liter vízre egy kávéskanál konyhasót, négy evőkanál mészvizet és három evőkanál szőlőcukrot). Az egyébként is keveset evő betegek igen jól bírják ezt a csökkent táplálást. Ha a szájon át való táplálkozást megkezdjük használjuk fel a gyomrot, mint áthaladó állomást, de rekesszük ki, mint tartályt. Minél szakaszosabban adjuk a folyékony táplálékot, nevezetesen a tejet, annál inkább közeledünk célunkhoz és ha ezt kezdettől fogva 1U rész mészvízzel keverjük, akkor egyszersmind erősebb savtompító és adstringáló hatást fogunk kifejteni. Azt lehet állítani, hogy azok az „ulcus“-betegek, kiknél két- három napi kímélő diaeta után a spontán és nyomási fájdalom megszűnik, nem is ulcus-betegek, hanem praeulcerosus stádiumban levő savanyú gastritisben szenvednek. A használt diaetás sémák, akár Lenbe-, akár Sippy-kúráknak nevezzük őket, annál "sikeresebbek, minél hosszabb ideig sikerült a beteget az első kezelési stádiumban, a folyékony szakaszos táplálás szakában tartani. A négy héten át, fokozatos heti táplálék-feljavítással keresztülhajszolt kúra nemcsak a fekélyt nem gyógyítja meg, hanem az alapját képező vagy az ezt komplikáló hurutot sem képes visszafejleszteni. Megrögzött esetekben, ahol a beteg csak kevés időt szentelhet a nyugalmi stádiumnak, követeljük, hogy a