Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az anaciditásról
sósav az emésztési vrocessusok rendes egymásutánjának a pacemaker-e. Ha sósavat adunk, akkor nemcsak a fehérjeemésztést javítjuk a gyomorban, hanem egyszersmind szabályozzuk a gyomor rendes kiürülését, a pankreasnedv és az epe, valamint a vékonybélnedv kiválasztását is. Ilyen körülmények közt bízvást állíthatjuk, hogy a belgyógyászati therapiában, kevés olyan szer van, mellyel olyan biztos és olyan meglepő eredményeket tudunk elérni, mint ezen régóta ismert egyszerű szerrel. Igen fontos az, hogy a sósavat kellő mennyiségben alkalmazzuk. A szokásos rendes 8—10 csepp sósav az étkezés után többnyire nem elegendő. Ha a gyomor normális sósav kiválasztási viszonyait némiképpen pótolni akarjuk, sokkal nagyobb mennyiséget kell adni. Legcélszerűbb Leó ajánlata szerint kifejezett esetekben naponta 50—70 cseppet administrálni kellő hígítás mellett. Legjobb eljárás, ha a nagyobb étkzések (ebéd, vacsora) előtt 30 csepp hígított sósavat egy pohár vízben felhígítunk, ennek egy harmadát adjuk étkezés előtt, egy harmadát étkezés közben és egy harmadát étkezés után. A betegnek tudnia kell, hogy ez a sósav nála már nem gyógyszer, hanem szinte a tápláléknak nélkülözhetetlen pótszere. A kisebb étkezések előtt és után lehet mindössze 20—20 cseppet adni. Az így elért eredmények néha csodásak. Évek óta fennálló hasmenések néhány nap alatt szűnnek, a betegek olyan ételeket képesek elfogyasztani, melyekre azelőtt nem is gondolhattak; ott. ahol az anaciditást székrekedéses rohamszerű colitisek kísérik, ott megmarad ugyan a székrekedés, de a colitisek lassan elmaradnak, a coecum és a sigmoideum érzékenysége, spasmusa, a bélsár nyáktartalma eltűnik, évek óta fennálló urticariák vagy strophulusok teljesen szűnnek. Vannak betegeim, akik már reggel előkészítik egész napra való sósavkészletüket: 3/4 liter vízbe vagy oroszteába cseppentenek vagy 50—70 csepp hígított sósavat és ezt az- egész nap folyamán kis porciókban elfogyasztják, leginkább az étkezés előtt és után. A sósavat pótolhatjuk a tablettákban előállított Acidolpep- sinnel, melyből az erősebb fajta kb. 8 csepp sósavnak felel meg. Kevesebbet, mint három pastillát: egyet az étkezés előtt, egyet alatta, egyet utána kifejezett achyliák eseteiben administrálni nem érdemes. Az említettnél kisebb adagokkal csak múló funkciós hypoaciditásoknál jövünk ki. Ezekben az esetekben a sósav csak mint stimulans szerepel: néha azt vesszük észre, hogy miután naponta többször 5—8 csepp sósavat adtunk, a sósavkiválasztás magától is megindul. Ott, ahol a sósavadagolás magas dosisok ellenére sem képes az achylia bélbeli zavarait elhárítani, fel kell tennünk, hogy a pankreas és a vékonybél elválasztó mirigyelemei már nem képesek a sósav-secretin ingerre kellőképpen reagálni. Ez esetben szükséges a sósavtherapiát pankreatin therapiával kiegészíteni. Rendesen úgy járunk el, hogy egy órával az utolsó sósav adása után a betegnek pankreont vagy pankreatint adunk. (Leghatásosabbnak találtam a francia Defrésne-féle pankreatint, melyből három vagy négy
