Flór Ferencz: Kisdedápolás (Pest)

«több a’ nagy egésznek, és érdemes unokáivá koszorús eldődeiknek! — Mert kit természeti vonzódás Nemzethez nem köt, az árva vándora csak a’ földnek, ki lappangva bújdosik a’ semmiség' ölébe, — annak lelke ép nem lehet, és hol a’ lélek beteg, vagy vele sinlik, vagy túl hágja a' természeti határt ártalmas következésekkel a' test-is. — Nemzeti nyelven ébresztések első szendergéséből lelkét kisdedeiteknek ti lelkes Anyák ! kiktől a’ virúlni kezdő hon legtöbbet várhat, mert csak ez erős, és állandó hatású. — Neveljétek a* mint a’ nemzeti éghajlat, és a’nemzet szokásai kívánják, másként tulajdon honában örökre idegen lesz gyermeketek} pedig mit várhat a’ haza egy idegentől, és mit egy idegen a’ hazától! — 'S majd ha testben, és lélekben erős gyermeketek kitűnve száz törpék felett, honjának, és a’ külföldnek figyelmét magára vonva, a' tetteiben nagy férjfiú hirszárnyára kél, és bámúlva tisztelteik ; valypn nem teheti é büszkévé az anyát e* gondolat: ez az én emlőimből szivá az első életet ?!

69