Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás
77 számtalan próbatételei által azt hozta világosságra: hogy az egyikben, vagy másikban akadályoztatott vérkerengés semmi különös következéseket nem szülhet, és hogy a’ hangtalanság csupán a’ nyomatott mellgyomori idegektől származik; sőt még azt is hozzá ad ja: hogy egyéb működés nem is gátoltatik általa. — Azonban több íróktól elkövetett és nyilvánossá tétetett számtalan próbatételek’ daczára, a’ megfojtott személyeknek ^találjok mégis folyvást a’ nyomatott torkalatti érnek tulajdonít- tatott; azzal támogatván ezen orvosok vélekedéseket : hogy az öszve nem nyomható csatornában fekvő gerincz, sőt a* gőgsíp által védett fejüterek által is folyvást vitetődvén vér az agy felé, gutaütésnek kell következni; minthogy az egybenyomott torkalatti ereken a’ vér nem térhet viszsza a’ szívhez. — Maga Morgagni is, kit Galen irományai ingadozóvá tevének, így szól: jóllehet úgymond az egyes véredényeknek, vagy idegeknek nyomatásuk nem képes hamar öldöklő tüneteket okozni: egészen máskép’ van a’ dolog, ha ezek a’ nyakra hurkolt szalaggal egyszerre szoríttatnak öszve. Nem tagadhatni ugyan : hogy a’ megfojtottaknak agyuk felé nagyobb a’ vértorlódás, mindazonáltal halál csak lassabban hozattatnék-elő, ha annak oka gutaütés lenne; ’s továbbá azon megfojtalak közül, kik ismét életre hozatnak, egyiknél sem marad szélhüdés hátra. A’ halált tehát csak a’félbeszakasztott lehetősnek tulajdoníthatni, mi nem a’ tüdőkben elfojtott vérkerengésnek megszűnése, de a’ vérkészítés rendetlensége által lesz halálos. 5. §. Akasztás általi megfojtás. Valamint az előbbi eset, úgy ez is többnyire ha
