Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál

Ti

Cselanyból (manganum) és tiszta salétrombél készítendő szesz a Gorcy vagy Mariim szivattyújával mind addig fúvassék a’ tüdőkbe, míg lehclés ’s következőleg élet jelek mutatkoznak; mikor is elég lesz ezen műtétéit csak gőzkör- nyéki levegővel folytatni. Azonban ezen szesznek készítés’ módja, fentartása sok nehézségekkel köttetik öszve; de azon felül költséges is; továbbá még az ébresztő műtétel’ alkalmával szükséges velevaló bánásmód is különös járatosságot kíván; azért átaljános divatbahoza- tásfi nem is reménylhető.

27. §.

Száj általi befúvás.

Bizonyos : liogy a’ gőzkörnyéki levegő egyszeri belelielés által nem minden savítójától fosztatik-meg; Bostock’ számítása szerént közönséges kilehelés által egy heted, a’legerősebb kilehelésnél pedig valamivel több mint négy hetedrésze üríttetik-ki a’ tüdőkben foglalt lég- mennyiségnek a); már most tehát, jóllehet Lavoisier szerént huszonnégy óra alatt huszonkét köb hüvelyknyi savító kívántatik a’ lehe- lésre; mégis egy lehelés által nem emésztetik meg annyi: hogy a’ kilehelt gozkörnyéki levegőt életoltóvá lehetne nyilatkoztatnunk, ’s hogy az még egy lchelésre alkalmatos ne lenne; de továbbá ha leheletünk által a’ haldokló szenet feléleszthetjük, miért nem történhetnék az a* tetszhalál osoknál is ? Hogy ha tehát az egészséges ember által kilehelt levegő' nem oly jó, és sa- vítójára nézve nem oly gazdag, mint a’ gőzköra) SSerfucfye Tt6er baé 2ítf)emí)ofett tton Nolde alté bem (gttgíífcfyen übcrfefct. 1809. 8.