Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál

66

ga is bóditó tulajdonú; utoljára pedig ki két- li: hogy hol csak hideg öntözések ’s illyen alíövetek használhatnak, a’ meleg ’s néha csak nem égető dohány füsttol nem egyebet, mint veszélyes következéseket lehessen reményleni 1

22. §.

Véreresztés.

Eros test alkatú vérmes embereknél, ha fokép’ ábrázatjok duzzadt, szederjes, minekutána a’ nyaki véreret takaró külbór kevés ideig dörzsöltetett volna, nyittassék-meg az, és elegendő mennyiségű vér üríttcssék-ki; melly ha folyni nem akarna, ismételt dörzsölés által segittessék-eíó; csak arra legyen figyelem : hogy a’ megnyittatott vérér annak idejében ’s minden nyomás nélkül köttessék-le. — Gyengébb alkattal bíró, halavány színű tetszhalálosoknál nem csak nem czélirányos a’ vérkiürítés, de gyakran halálos is.

23. §.

Levegő b e fú v á s.

Ha ezen műtételre semmi életjel nem mutatkoznék : a’ szívmozgást, vérkerengést, ’s áh lati meleg’ kifejlését eszközló lehelésnck visz- szahozásához kell folyamodni. —Különös, hogy egy megfulladt, és már három óranegyedig életjel nélkül feküdött korosabb személynél, csak 1744-ben tétetett mesterséges tüdő felfúvással az első próbatétel, még pedig Tossack alloni seborvos által, melly szerencsés kimenetelű próbáiét az Edinburghi hírlevelekben tétetett nyilvánossá. — De már Borellus is tesz említést egy inasról, ki megfulladó« gazdáját szili-