Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál
61 set (neutralisation Azonban ezen tetszhalalne- mek oly hirtelen hozattatnak-elő, hogy vagy soha, vagy csak igen ritkán lehetne időt nyerni az említett szereknek használhatásukra. 17. §. Forrás, kigőzölgések, szagos eszközök, és fűszerek. Ezen osztályhoz tartoznak még a’ közönséges életben oly igen gyakran előforduló veszedelmes bor-, vagy ser-forrás, némelly kutak’ ’s árnyékszékek’ kigőzölgéseikből eredő, és a felebb mondottakból könnyen megmagyarázható tetszhalálok; szinte ily szomorú következéseket szülnek az igen szagos, fűszerszámos ’s az idegrendszerre keményebben ható szerek is. — A’ kénő csak nem minden állatra nézve fullasztó erővel bír, de egyszersmind a’ szivet is megfosztja izgékonyságától. — Carminati próbatétel végett általa megfullasztott állatoknak szivökben mindenkor nagyobb mennyiségű fekete aludt vért talált. A’ Sabaeaiakról (kiknek országukban számtalan szagos növények ’s fák termenek) említi Stabo : hogy kik az említett növények’ gyökerökre feküsznek, alvásuk közben egészen elbódulnak a); de nálunk is tapasztalhatni ezt fáradt kaszásainkon ’s egyéb mezei munkásainkon, kik a’ rekke- nő meleg napoknak déli óráikban, az egybehordott nem régen kaszált, ’s meg nem száradt széna rakásoknál, vagy virágzó kenderföldeken keresvén árnyékot, néha halálhoz hasonló mély álomba merülnek; — de nem ritkák a’ gutaütések ’s egyéb agynyavalyák a’ a) Geograph. L. XVI.
