Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál

52

életművezetre nézve; azonban halált még is csak lehelésí gátló erejénél fogva okozhat.

5. §.

Fojlólég (©tiffloffaaé).

Ha egy minden oldalról szorgosan bezárt

szoba’ levegőjének savítóját vegytanos munkatétel által elvonjuk, a’ viszszamaradt fojtóléget belehelő állat kevés perczek múlva oly tünetek között rogyik öszve, mellyeket levegővel nem bíró helyeken tapasztalhatni. — Hogy teendő próbatétel végett az állatok ezen szeszt magokba szívhassák, lehet egyébként is készíteni azt. — A’ tapasztalás’ bizonyítása szerént ezen lég az idegrendszerre közvetlen munkálódó erővel nem bír, minthogy annak munkásságában rendetlenséget nem hoz-elő. — Nys- /en, ki azt vérerekbe fecskendezte-be, szívre- ható csillapító erőt tulajdonít nekie.

6. §.

Szénsavított szesz ($of)íenfaucreS<jüé).

Szénsavított szesz által gyakrann hozatik- elő tetszhalál, minthogy ezen lég már természeti munkálódások által is fejlik-ki, p. o. a’ nápolyi kutyabarlangban (£unbőí©rotte); de nem kis mennyiségben fejük ez ki pinczékben, hol alma, szellő, must, és egyéb gyümölcsök forrásba mennek által; továbbá serházakban ’s nagyobb tüzelés miatt az olvasztó hutákban is. — Szinte tetemes mennyiségben foglalják ezt magokban ásványos vizeink, mellyeket az orvosok több külső ’s belső betegségekben hathatós gyógyítószer gyanánt használnak ugyan, de maga a’ lég lehelésre épen alkalmatlan és minden ezzel töltött helyek az állatokra nézve veszedelmesek; azért is a’ kutakban, bányák-