Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Első Osztály. Levegő hijányból eredő tetszhalál - Vizbefúlás

47

rát a’ végeibe alkalmaztatjuk; másikon pedig a’ füstöt a’ belekbe fiíjuk-be, mértékletes has- nyomogatás által azt nyerjük, hogy a’ füst egyenlően o&zlik-el a’ bélcsatornában.

19. §.

Véreresütés.

A’ vérercsztéseknek vagyon ugyan itt is helyük, azonban a’ szinte ily vélekedésben lévő Fothergill azt mondja: hogy eret csak akkor kell nyitni, ha talán már vízbefúlás előtt is lett volna arra szükség, és valóban csak erősalkatú , televérú, duzzadt, szederjes ábrázatú embereknél várhatni ettől valami jót a). — Igen nevezetes D. Holstnak ezen tárgyi észrevétele : „Eleinte a’ vízbefulladtaknak felélesztésökre az érvágást elkerülhetetlennek gondolták ügyfeleink; azért is, ha valamelly életmű’ táján vérpangást tapasztaltak , azt érvágás által hitték elháríthatni; de mái napokban átlátván az orvosok, hogy a’ vízbefúltaknál inkább edényrendszeri izgékonytalanság van jelen, a’ vére- resztéstől megszűntek. —• Tulajdon tapasztalásom szerént, úgymond továbbá, több esetekben az előrebocsátott hasztalan vérkiürítés után egyszerű dörzsölés ’s felmelegítés hozta viszsza az életet. Gyakrann fulladnak vérmes emberek vízbe; — ha a’ levegő mérsékelt, és a’ víz is enyhe, akkor azoknál csak levegő elzárás miatt következik tetszhalál, és meredtség nincs egyszersmind jelen; illyenkor czélirányos bánásmód mellett feléled ugyan az idegek’, ’s edéa) Síetie Unterfurfjuitgett üí>er feie Hemmung bet benéfraft. 0. 9£. 102.