Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Első Osztály. Levegő hijányból eredő tetszhalál - Vizbefúlás

32

nem vétetnek észre; mi a’ gutaütötteknél nem ritka tünemény.

Nem lehet tehát állítani, hogy halált a’ nagyobb mennyiségben elnyelt viz okozhatna, mit Sprengel sem állít minden esetekre; a) de azon vélekedésben sem lehetni, hogy az utolsó mély belehelés után görcs által szoríttatik ösz- ve a’ góg , így levegő által fúvódik fel a’ mellkas , és a’ has is felduzzad; mert ha éló állatokat viz alá merítünk, légholyagok szállnak a’ viz felületére fel, a’ viz’ alatt tehát kilehelik a’ tüdőikben foglaltatott levegőt, a’ mellkas pedig és has, vagy a’ beható víztől vagy a’ vérrel telt edényektől duzzad fel-, vagy a’ tartósabb vizalatti maradás után beálló posha- dástól. — A’ halál tehát következően hozatik elő': A’ tüdőkön keresztül menő vér csak romlott levegővel jő érintésbe, mint hogy akadályoztatott lehelés miatt friss savitót nem kap az, és igy csak fekete vér idéztetik a’ szív’ bal üregeibe, melly a’ függér által külön életművekbe vitetvén éltető ereje nélkül azoknak táplálásukra nem szolgálhat.

7- §•

Feléledési Példák.

Számtalan mindennapi példák bizonyítják, hogy több vizbefulladt, ’s holtnak vélt emberek vagy ön magoktól életre jőnek, vagy mesterség által élesztetnek fel; azért is felesleges lenne ezen dolog’ valóságáról az olvasó közönséges ily történeteknek elbeszélésökkel akarni meggyőzni, de minthogy a’ tünemények, mellye- ket az ily tetszhoitak mutatnak, ’s a’ gyógya) £cuibímrf) bér 'hatfyofocjte III. £í). 34e §.368.

'6. 221.