Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Első Osztály. Levegő hijányból eredő tetszhalál - Vizbefúlás
£9 nak tfidűi vedres, és tajtékos vizzel voltak telve, midőn gyomra egészen üresnek találtatott. — a) Haller a’ vizbefulladtaknak tüdőikben mindég nagy mennyiségű habos vizet talált, ’s minthogy a’ viz kiszivattatásának módját nem ösmerte, kételkedett azok’ felélesztésökról. b) — Lentin pedig egy vizbefuliadtnak gyomrában talált sok vizet, c) — Struve tesz egy másfél esztendős gyermekről említést, ki alkalmas szerek által felélesztetvén, kevéssel eszmélete előtt nagyobb mennyiségű vizet hányt ki. — d) Igen nevezetes próbatételeket tett Viborra különféle állatokkal a’ vizbefűlásra nézve, mellyek- ból kitűnik 1) hogy a’ viz alá merültek bírnak oly erűvel, melly által mellüregöket kitágíthatják, vagy azt öszvehúzhatják. 2) A’ belehelés alatt a’ gűgsíp, annak ágai, ’s tehát a’ tüdők is vizzel telhetnek meg. 3) A’ vizet beszívó vizbefulladtaknak tüdőik kitágultak, és vizzel tel- vék, úgy szinte szívüregeik, ’s nyakvérereik is; a’ tüdovérereiben, és nagyobb üterekben pedig fekete vér találtatik. — Azoknál, kik levegő helyett vizet szívtak be, és ájulás, vagy görcs által nem lepettek meg, a’ lehelés’ felfüggesztése után még nehány perczekig folytatódik a’ szívverés, azért is az agy, és egyébb életművek fekete vért vesznek fel. — 4) A’ viz- befulladt állatok gyakrann nyelnek vizet el. 5) Hogy halál után vizbevetett embereknek, lovaknak, teheneknek, juhoknak, disznóknak, tüdőikbe is hat viz be; ha tehát vizbefűlás’ alkalmatosságával nem történik ez, vagy dugva a) Observat, med. de suffocatis p. 3. b) Opuséul, patholog. p. 156. 60. ej ^Beobachtungen einiger Äranftjeitcn. ©. 116. 120. dj SSerfud) über t>íe &unß ©cfjeíntobte ju beleben f. 105.