Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Első Rész. A' tetszhalálról átaljában - Bévezetés

15

azokkal a’ lehetőségig megismerkedni; mellyek a’ következendok:

1- szor Hib ázó szív, és érverés. Mi ezeknek mozgásaikat illeti, minden betegekkel foglalatoskodó orvosi személyek tudhatják: hogy több esetekben marad mind a* szív, mind az érverés hoszszabb időre ki; vagy legalább oly csekély az, hogy vizsgálódó ujjainkkal azt érez- nünk éppen lehetetlen, ’s ezen állapotot még sem követi halál. — A’ telet’ alvásban töltő állatoknak minden érezhető' szív, és érverésök megszűnve látszik lenni, ’s a’ szárnyas egereknek szárnyaikon nagyító üvegeken által is csak akkor vehetni valami csekély mozgást észre, ha «lőbb mesterséges meleg által szivök, erősebb üszvehúzódásokra ingereltetett. — Méhkóros ostromok alatt sokszor órákig hevernek a’ beteges személyek ily állapotban ; érverésök semmi ■> szívok’táján pedig halálos csendesség uralkodik, ’s mégis fog a’ magát egészen jól érző beteg rövid időre szobájában fel ’s alá járkálhatni. — De ha egy hanyatfekvő elájult, vagy tetszhalálos betegnek szívmozgását tapintás által akarjuk kivenni, könnyen történhet, hogy a’ szív ily helyezetben magát a’ gerincz- oszlop felé vonván viszsza, az orvos annak gyengébb mozgásait nem érezheti vizsgálódó tenyerével; mi pedig a’ test’ külön ütereit illeti, ezeknek mozgásuk sok egymiknél már egészséges korban is olly csekély, hogy csak nagyobb vigyázattal lelhetni fel azokat; — mennyivel könnyebben történhet ez egy beteges gyengeség esetében? kiki általiáthatja —!

2- szor Elfojtott lehelés. Ezt gyaníthatni , ha a’ mellcsont kardnyujtvánnyára alkalmazott vízzel töltött pohár, a’ szájnyílás elibc tartott gyertyavilág, finom toll mozgásba