Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Első Rész. A' tetszhalálról átaljában - Bévezetés
7 a.* beteg öszverogyik; — az így megjelenő tetszhalálban a* még pislogó életet csekély vérke- rengés, és ettől függő' tápláló tehetség tartja- fel, míg végre a’ vérkerengéssel az elválasztás, táplálás, és a’ testi meleg’kifejlése is, megszűnnek. — Ha a’ tovább tartó tetszhalál valódi halállal végződnék, következőket venni észre a’ holttesten, ú. m. a’ hajedényekkel gazdag külbőr, főkép’ az ábrázaton szederjes szinü és vérrel telt; az ajkak és minden takonyhártyák felpuffadnak; a’ belső életművek mint: máj, lép, vesék, tüdők, de átaljában az egész hajrendszer fekete szinü, hig, ’s semmi hege- dékenységgel (coagulatio) sem biró vérrel telik meg; — melly tulajdonú vér az egész véreres rendszert elfoglalja ú. m. a’ tüdő’ szövetét, annak ütereit, a’ szívnek jobb üregeit, és a’ testnek többi vérereit; — a’ piros vért magában foglaló edényrendszer ellenben, mint a’ tüdő’ vérerei, szívnek bal üregei, és az egész üteres rendszer üresek, vagy csak csekély met ivyiségü vért foglalnak magokban. — Min(k\ > iáital tudni szükséges, hogy a’ tetszhalál’ moÉr lerajzolt képe annál nyilvánságosabb, mennél lassabban, és kevesebbé tökélletesen függesztetik- fel a’ lehelés, mert ha ez hirtelen történik, akkor a’ halál hamarább jelen-meg, csekélyebb a’ szorongattatás, a’ halottnak ábrázatja, külbőre, ’s életművei kevesebbé telvék vérrel, és nem találtatik minden vér kirekesztőleg a’ véreres rendszerben. 9. §• Miképen hozattatik tetszhalál által valódi halál elő} Minthogy külön Íróktól a’ tetszhalálban fő szerepet viselő lehelésnek majd ez, majd amaz haszon tulajdonittatott, erről is szin€
