Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Ideges tünetek

176

borulva elhalmozá könnyeivel, *s csókjaival, átölelé karjaival, mellét mellére, ajkait ajkaira nyomá, tüzes leheletét fiívogatá belé, mintegy feléleszteni akarván. Híjában iparkodék szomorodott annya elvonni a’ szenvedd aszszonyt az elhunytnak tetemétől, a’ no mindég szorosabban ölelte, ’s ragaszkodott hozzá, mindég mélyebben fogá szájába ajkait. A’ lelki- pásztor előhívatott, hogy talán sikerülend jámbor előterjesztésével elvonni a’ szerencsétlent a’ sírtól, hol férjével kívánt maradni. Egész városban elterjedt a’ hír, hogy fíeliguéné aszszony megtébolyodott , ’s vagy felakarja holt férjét támasztani, vagy vele elevenen cl- temettetni. Hölgyek, ’s gyermekek seregestül tódúltak éld, zokogva állván körül a’ boldogtalant.

Egyszerre hirtelen felriad az őrültnek vélt no, ismét lehajlik, leselkedik, fülét a’ halott’ szájához tartja, ’s eszméletlenül rogyik- le magát elsikoltva. Erővel akarák most elvinni, ’s a’ halottól elválasztani; de —im az. nem volt halva! — lehellett, szemeit kinyi- tá. — Négy napig feküdt a’ föld alatt, ’s nem volt meghalva. — Előbb ijedelem, azután bámulat lett közönségessé. Csudát kiábáltak a’ jelenlévők, és széjjel futottak köz hírré tenni a’ történetet. A’ haldokló aszszony elfelejtetett ; — a’ pap tulajdon lakába viteté a’ férjt, kétséget nem szenvedett: hogy él, noha ismét ájulásba esett; életere verdegélt, egész testén halkai elterjedt az élet, gondoskodtak körülte, ’s két óra múlva újólag magához jött, tökélletesen felébredt tetszhalálából, mellyben öt napnál tovább volt süllyedve. — Alig nyerte viszsza tellyesen eszméletét nője után tudakozódott, valami kimagyarázhatatlan érzet, ’s