Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megrázattatás
164 következtethetni tehát: hogy közűlök többeket (kik eleinte csak tetszhalálos állapotban vannak) lehetne szorgos, ’s czélirányos ápolás által életre hozni. — Egy keményebb megrázodás az izom- ’s ideg-rostokra, a’ villámhoz hasonló hatással látszik munkálódni, mellyeknek életerejüket bizonytalan időre elfojtja ugyan; de ha belső életmtívi sérelmekkel nem párosodik, azoknak izgékonyságukat egészen ki nem meríti. — A’ majlandi nagy kórházban több évek előtt bonczolt-fel Frank Lajos egy embert, ki magasabb fáról súlyirányban lábtalpaira es- vén-le, azonnal halálfijává lett. A’ legszorgosabb, ’s egész a’ gerinczagyig kiterjesztett boncz- tani kutatások sem valának képesek valami sérelmet felfedezni. — Igaz ugyan: hogy a’ legügyesebb bonczolónak szemei sem lelhetik-fel mindenkor azon finomabb életművezetbeli változásokat, mellyeket egy hathatósabb megrázodás az agy’, gerinczagy’, vagy idegek’ állományukban előhozhat; de mivel a’ megrázatta- tásra következő ájulásból ’s tetszhalálból több emberek jónek ismét életre, gyanítani lehet: hogy a’ felebb említett életművezetbeli sérelmek nincsenek mindég jelen. — Stoll Bécsben több magasról leeső embereket gyógyított-meg oldozó (solvens) ’s hányásthozó szerekkel, azt állitván egyszersmind: hogy az akkoriban uralkodó epésláz látszott azon esetekkel szövetkezve lenni a). Ezen gyógymódot a’ könnyen jelen lehető bel- sérelmek miatt nem ajánlhatni ugyan átaljáno- san; mindazonáltal az említett esetek, mellyenben a’ hires Sto^ll érvágást, hideg boronga- tásokat, izgató, majd lágyító allöveteket, sót Villányt is vett használatba, oda mutatnak: hogy a) Ratio medendi. P. III. p. 48.
