Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám
155 mellyek gyakran szélhüdésbe esnek; azért is leggyakoribbak az ideges tünetek, azért marad felélesztés után ez vagy amaz tagnak bénulása, komolykor, eszelosség, ’s több illyes visz- sza. Az idegrendszerre való keményebb hatás okozza: hogy a’ villámra oly hirtelen következik halál, ’s ezen tekintetben a’ megfagyás- nak épen ellenében áll, hol az életerő' csak halkkal, ’s nem oly egyszerre meríttetik-ki; egy erősebb villámcsapás szerfeletti ingere által pilantati halált hoz elő,midőn egy mérsékelt ütés, mint erősebb inger erős alkatú, és vérmes személyeknél az életerőt felmagasztalja,gyenge érzékenyebb embereknél pedig csak csekélyebb, ’s nem mindég halálosan ható inger gyanánt szinte csak mérsékelt erőtulságot (hyperstlienia) képei a). 29. §. Kimenetel. A’ villámtól érintetteknél igen kedvetlen a’jóslat, mert a’ tetszhalálosakközött ezeklegrit- kábban nyerik viszsza életöket, mi az agynak ’s egész idegrendszernek közvetleni bántalmá- ból könnyen magyarázható; az élethez pedig csak akkor lehet reménység, ha lehelés, érverés , ’s eszmélet még egészen el nem enyésztek. Azonban már az is tapasztaltaltatott: hogy a’ villám által (valamint a’ Villány, ’s Galvanismus után is történik) egyéb hoszszasan tartó betegségek szűnt<£-meg b). A’ veszedelmet, a’helyezet, és irány igen módosítja, mellyben és melly szerént éri a’ villám a’ testet; így állva a) Francisc. Bene: Elementa Politiae medicae. Budae 1807. p. 278. — 279. b) Cartheuser: Diss. de singularibus quibusdam morborum curationibus. Francofurti 1777. p. 17.
