Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás

124

soknak fel-elevenítésökre különböző, sdt néha egészen ellenkező gyógyjavaslat. — A’ tetszhalál’ ezen [neméhez tartoznak: a’ megfagyás, villámcsapás , megrázattatás , életművezetbeU elfajulások, vérmesség, jiehézszűlés, hasmenés> vízőr, vérár ’s a’ t. kiürítések; végre pedig az ideges tünetek által okoztatott tetszhalálok.

2. §.

M e g f a g y á s.

A’ testi nedveknek folyoságukat, mozgásukat, sdt a’ kemény részeknek külön befolyások iránti fogékonyságukat is a’ melegnek kö- szönhetjük.^ Innét magyarázhatni-meg: hogy az emberi nemzetnek legalább fele miveletlen egyiígyűségében is a’ i\apot mint látható Jó- tévot, Isten gyanánt tiszteli; de az egész állati és növényi országok, ha magokat kifejezni tudnák, ezen bálványozásban bizonyosan, de méltán is vennének részt. — Egy tartósabb fagynak csak mérsékelt foka is képes a’ fél természetet sírba dönteni, honnét csak a’ nap’ jótékony melege támasztja-fel azt; mi a’ növényeket illeti, ezeknek fele részök sok melegítő anyaggal bíró gyantából áll; az állatok ellenben sűrűbb, némellyeknél nyáron elvetendő bajjal, gyapjúval védetnek a’ hideg’ rontó hatása ellen; a’j minden éghajlat’ használására rendeltetett, és a’ természet által ily jótékony takaróval csak szukebben ellátott ember, maga védelmére különféle állati bőrökkel él, mellyekbe beburkolódzván üregekbe ’s vermekbe rejti-el magát; mi azonban éjszaki tartományokban tűz nélkül alig lenne védelemre elégséges; inelly védszer’ hijányamellett vadászaton , csinálatlan hóval ’s jéggel fedett úta-