Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás

88

kívánom mindazonáltal: hogy Hippocrates állítása nem egészen igaz, melly szerént, ha a’ felakasztás után levágatott személyeknek szájok tajtékzik; soha sem nyerhetik azok viszsza életűket a). Az ellenkezőnek bebizonyítására több jó kimenetelű eseteket közöl Van Haen b).

13. §.

Ezen tetszhalál ’s vízbefúlás közötti nemű hasonlatosság.

Ha a’ fejfelé való vértorlodást, melly a’ megfojtottaknál és felakasztottaknál sokkal nagyobb, mint a’ vízbefulladtaknál, és ez utóbbiaknak tüdőikben találtató vizes nedvet kivesz- szük: alig találhatni a’ tetszhalálnak ezen nemei között tetemes különbséget; mindenik esetben gátoltatik a* levegőnek a* tüdőkbe való rohanása , és így mindenik esetben a’ savító hijány miatt hozatik tetszhalál elő; minthogy az ily módon meg nem változtatott véreres vér nem bírván éltető erővel, még a’ táplálandó életműveket meg is bóditja; útdíjára halál után mindenik esetben hig marad a’ vér, melly tünet ugyan a’ megfojtásnál, vagy akasztásnál , mint már felebb is említőm, kevesebbé állandó.

14. §.

Felélesztés.

Valamint a’ vízbefulladtaknál, úgy itt is ugyan az marad a’ gyógyjavallat: hogy t. i. ala) Aphorism. 2. bj Ratio medendi 1. c.