Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)
Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Harmadik Fejezet. A lágy szülszervekről
16 6) Améhtest a méh legnagyobb részét teszi kezdődik a petevezetékek méhi nyiladékától, s egészen odáig terjed, hol a méh legkeskenyebbnek tűnik élőnkbe. Megkülönböztetünk rajta két fölszint: egy mellsőt, mely laposabb; s egy hátsót, mely domborúbb, azonkül két oldalszélt. A méhtest belül üres, mely tér méhürnek neveztetik, ezen ür a szerv terjedelmével egybehasonlitva igen kicsiny, s egy háromszöghöz hasonló, melynek két felső szöglete a méh- kürtök méhnyiladékának felel meg; az alsó szöglet pedig a méhnyakba lefutó csatornába folytatódik. c) Améhnyaka méhtest alsó részénél kezdődik, s egészen le a hüvelybe terjed; a méhnyak ezen részét, mely a hüvelybe szabadon lenyúlik, s ennek boltozatától vétetik körül, a méh hüvelyes részének nevezzük, melyet-- mint gömbös s tapintatra porckeménységű részt ujjunkkal érinteni lehet. A méhnyak belsejében a hüvelyből a méhtirbe egy szűk út vezet, s a méhnyak csatornájának hivatik. A csatornának azon megszűkült része, mely a méh- tirbe nyílik, belső méhszájnak, — az pedig, mely a hüvelyes részen szabadon a hüvelybe nyílik, külső méhszáj n ak neveztetik; ez még nemszült nőknél haránt hasadékot tüntet elő, szülés után azomban egy bemélyedettgödröcskétráncokkal és repedésekkel mutat. A külső méhszájt két ajk veszi közbe, t. i. egy mellső,s egy hátsó; a mellső ajk nem szült nőknél hosszabb és duzzadtabb, mint a hátsó; ellenben oly nőknél, kik már szültek a két méhajk hosszasága egyenlő, fölszinök pedig érdes, repedezett, redős. A széles méhszálagok a hashártyának két szárnyidomú ráncát teszik, melyek beburkolván
