Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)

Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Második Fejezet. A női medencéről rendes állapotban

hátsó medencefalnak. Fekszik pedig a két csipcsont közé ikelve, az utolsó ágyékcsigolya, és a farcsík csont között. Öt egymással öszenőtt úgynevezett á 1 csigólyából van öszetéve; alakja háromszögletes, ásóhoz hasonló, felül széles, alól keskeny, és tompa végű. Ezen csonton három fölszint, két oldalszélt, és egy tompa véget veszünk észre. Felső fölszine porcos, melynek mellső széle a medence bemenet felé többé kevésbé előre dűl, és az utolsó ágyék csigolyával egyesülve az e 1 ő f o k o t- ezen a szülészetben oly nevezetes pontot — képezi. Mellső fölszine félholdképün kivájott, 4 vagy 5 pár likkal és kiálló keresztvonalokkal ellátva, melyek az álcsigolyák egyesülése helyeit mutatják. Hátsó fölszine domború, érdes, s több emelkedéseken kívül 4 vagy 5 pár likat mutat. Az oldalszélek fölül szélesebbek, aláfelé keskenyebbek, porcosak, s a csipcsontokkali egyesülésre vannak rendelve. Alsó tompa végén egy kis izlap találtatik, mely a farcsík hasonló izlapjával mozgékony módon egyesül.

Azonkívül az előfok mindkét oldalán két benyomat, az úgynevezett előfok zugai láthatók.

Afarcsikcsont a hátsó medencefalnak legalsóbb részét teszi. Ez a medencének valamennyi csontjai között a legkisebb, s egyedül mozgékony. Közönségesen 4, ritkábban 5 egymással összefort csontdarabból áll. Ezen szinte három fölszint, két oldalszélt, és egy a lágy részekbe lefüggő szabad csúcsot különböztetünk meg. — A porcai bevont felső kis fölszin szálagok által a keresztcsont alsó tompa végéhez mozgékonyán van kapcsolva; — a m el Is ő fölszin félholdképűn kivájott; a hátsó pedig domború.

A medence két oldalsó, s mellső falát képezik a

1*