Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
72 den egyes hónapot 31 nappal számítunk, — vagy 10 holdhónapot, ha mindegyikét 28 nappal számítjuk. A terhesség időszámítása igen megkönnyíttetnék, ha számításunk alapjául holdhónapokat vennénk föl, minthogy az ivarvérzés maga is ezen időt követi úgy, hogy az kilencszer szokott közönségesen egy rendes terhesség lefolyta alatt kimaradni, és midőn a tizedik ivarvérzés ideje megérkezik, helyette a szülés munkája következik be. De miután a terhesek rendesen a naptár után tartják magukat, e szerint a bábának is tanácsosabb lesz a terhesség idejét naptári hónapok szerint számítani és meghatározni. A terhesség idejének meghatározása nagy fontosságú dolog, kivált törvényszéki esetekben. Azt azonban egy napra kiszámítani lehetlen, s e részben több napi — sőt még félhavi tévedést sem lehet hibául venni, miután azon rendet, melyet a terhesség követ, sokféle okok megzavarhatj ák. A terhesség idejének kiszámítása- és meghatározásánál alapul veszszük: 1) A fogamzási napot. 2) Az ivarvérzés utósó megjelenésének idejét. 3) A magzat először érzett mozgását. 4) A méhfenék állását, és a hüvelyi rész változását. 1) A fogamzási napot a terhességi idő kiszámítására ritkán használhatjuk fel alapul, azon egyszerű oknál fogva, mert az rendesen nem tudatik, oly eseteket kivéve, hol a fogamzásra csak egyszer nyujtatott alkalom. 2) Az i v a r v é r z é s u t ó s ó megjelenése után a terhesség idejét következőleg számítjuk ki: az utószor jelen volt ivarvérzés után a 14-ik napot tűzzük ki a terhes