Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
69 sak; a szeméremfék, nemkülönben a gát szilárd, s minden sebhegtől és beszakadás nyomaitól ment. d) A hüvely bejárata, úgy szintén a hüvely maga is szűk és sok haránt redőveL ellátott. e) A hüvelyi rész alakja kúpos, kisebb és las- sankint úgy megrövidül, hogy a kilencedik hónap végével egészen elenyészik ; a méhszáj ajkai simák, hegnélküliek, s a szülés kezdetén oly vékonyak, mondhatni éles székiek, mint a kártyalemez; a külső méhszáj a 8-ik hónaptól kezdve csekély mélységű nyilt gödröcs- két képez, s a belső csupán a szülés második időszakának kezdetén nyilik meg annyira, hogy vizsgáló ujjunk hegyét is alig fogadja be. állnak ; a szeméremfék igen gyakran, némelykor pedig maga a gát is beszakadásnyomait mutatja. d) A hüvely bejárata, sőt maga a hüvely is tá- gabb; a redők nagyob- bára kisimultak, azért a hüvely sima. e) A hüvelyi rész vastagabb, duzzadtabb s repedezett rovátkos, egész a szülés kezdetéig legalább is félhüvelyknyi hosszú maradt; ajkai duzzadtab- bak és rovátkosak, a külső méhszáj némely nőnél már a 4-ik hónapban, a belső a 8-ik hónap végén nyilik meg, s a terhesség végén annyira nyitva ta- láltatik, hogy a vizsgáló ujjal egész a peteburkokig be lehet hatolni. / Ezen most felhozott ismertető jelek rendesen elégségesek az első és többszöri terhességnek egymástól való megkülönböztetésére, mindazonáltal mégis néha kivételt tesznek úgy, hogy az első terhes a többszöri
