Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
61 4) A nagy haránt átmérő a két falcsont legnagyobb domborulatát, vagyis a faldombokat köti össze, s 3% hüvelyk (13. ábra g h). 5) A kis haránt átmérő, mely a két halántéktáj középpontjait köti össze s 3 — 3% hüvelyk hosszú (13. ábra o p). 6) A nagy ferde átmérő; ez az állcsúcstól a kis kutacsig megy, és 5 — 5 % hüvelyknyi (14. ábra e /). A gyermek törzsökén megkülönböztetünk négy fölszint: 1) A mellsőt, melyen az arcot, a nyak mellső részét, a mellet, a köldök- és fantájat látjuk. 2) A hátsó fölszint; ide számítjuk a nyakszirtet, a nyak hátsó táját, a hátat, az ágyék- és kereszttájat. 3 — 4) A két oldal-fölszint, hová a fej és nyak oldalrészei, a vállak és a törzs oldalai tartoznak. A vállak szélessége közönségesen 41/, hüv., a csi- pőké pedig 4 hüvelyk körül van. A végtagok felsőkre és alsókra osztatnak. A felső végtagokon megkülönböztetjük: a felkart, a könyököt Ízületével együtt, az alkart és a kezet; — az alsó végtagokon pedig a combot, a térdizületet, az aiszárt bokáival, és a lábat a sarokkal. A magzat fekvése és helyeztetése. A magzat fekvése a terhesség első hónapjaiban a magzat mekkoraságához aránylag nagy mennyiségű magzatviz miatt határozatlan; nagyobbára mégis a magzat feje, mint testének legnehezebb része alant a méhnyakban van. A terhesség vége felé közönségesen következő : a test hossztengelye a méh hossztengelyében
