Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
58 tétünk meg. Mellső szelők a homlokcsontokkal, a felső egymással, a liátulsó a nyakszirtcsonttal, az alsó a halántékcsontokkal egyesül. A halántékcsontok mindjárt a falcsontok alatt a fül táján helyeztetnek, s a koponya alsó oldalrészét, az úgynevezett halántékot képezik. A nyakszirtcsont háromszögletű, hátul fekszik, s a nyakszirtet képezi. A koj:>onyacsontok szélei és szögletei újszülötteknél nagyrészt csak erős hártyák által vannak egymással összekötve. A csontszélek közt létező hártyás hézagokat varrányoknak, azokat pedig, melyek a csontszögletek közt találtatnak, kutacsoknak nevezzük. A magzat koponyáján levő nevezetesebb varrányok a következők: 1) A homlokvarrány, mely a két homlokcsont között van, kezdődik az orr tövénél, s a nagy kutacs- ban végződik (13. ábra d). 2) A korona- vagy koszorúvarrány. Ez a falcsontok mellső szélei és homlokcsontok között az egyik halántéktájtól a másikig* terjed, s a nagy kutacson fut keresztül (13. ábra c d). 3) A nyilvarrány a nagy kutacsnál kezdődik, s a két falcsont felső szélei közt menvén, hátul a kis ku- tacsban vész el (13. ábra i k~). 4) A nyakszirtvarrány. Ez a falcsontok hátsó szélei s a nyakszirtcsont által létesül (13. ábra e /). A kutacsok közül kettőt, mint igen nevezetest kell megemlítenünk: 1) A mellső vagy nagy kút ács, mely a fejtetőn a falcsontok felső és mellső szögletei, s a liomlok- psontok közt találtatik, s egy négyszögü hártyás területet
