Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
37 falainak minőségére, alakjára, nagyságára s ezzel járó állására vonatkoznak. Tekintve a méh működését: ez megváltozik any- nyiban, hogy fogamzás után az ivarvérzés közönségesen kimarad, minthogy ezentúl az anya vére a pete táplálására fordíttatik. Azonban kivételképen oly esetek is fordulnak elő, melyeknél a terhes nő egyszer vagy többször, sőt néha egész terhessége alatt havonkint megkapja ivar vérzését. Mihelyt a pete megtermékenyítve a méhürbe jutott, mindjárt duzzadni s növekedni kezd, mely oknál fogva a méhet tágulni s növekedni kényszeríti. A méhnek falai ezen tágulás közben korán- sem lesznek vékonyabbak, sőt inkább mindenütt, de legkivált a fenéken igen megvastagodnak, s porcos ösz- szeállásukat elvesztvén, puhábbak, lazábbak, szivacsosak lesznek s véredényekkel dúsan szövetnek át. A méh lapult körtealakját üregével együtt megváltoztatja a terhesség alatt; a bennfoglalt pete miatt tojásalakuvá válik, melynek szélesb része, t. i. feneke fölfelé, keskenyekb és hegyesebb vége, t. i. a méhnyak a méhszájjal együtt lefelé van irányozva. A méhnek folyvást gyarapodó nagysága s tágulása a méhfenéken kezdődik, később a testre megy át, s csak a terhesség közepén túl járul a nyak is a méhür öregbitéséhez. E nagysági gyarapodás különösen az utósó hónapokban feltűnő, s a méh végre annyira kiterjed, hogy a terhesség végén hossza 12, szélessége 9 hüvelyket tesz. Ezen egyarányosan növekedő nagyságával együtt állását is megváltoztatja a méh, miről alább a méh ha- vonkinti változásai közt leszen szó.
