Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
30 dig foganatba kell a vizsgálatot venni ott, hol a vizsgálandó no csontrendszere többé-kevesbbé feltűnő kóros eltéréseket mutat, minők például a puposság, törpe testalkat, bicegő járás, lőcslábuság, a gerincoszlop vagy végtagok bárminemű görbülései, törései vagy ficamai, akár gyermekkorban, akár később keletkeztek azok. A vizsgálat — ha csak lehetséges — mindig álló helyzetben, könnyű és feloldozott ruházatban vitessék végbe; csak ha a nő állapota nem engedi, fogjuk a medence oldalfalait hanyattfekvésben pamlagon vagy ágyban, — hátsó felét pedig oldalfekvés melletti vízszintes helyzetben megvizsgálni. Ily vizsgálatnál először is kezeinket a csípcsontokra alkalmazzuk, s a csíptarajok lefolyását kitapogatva a csípcsontok mellső felső töviseinél megállapodunk, hogy ezek magasságát, irányát és egymástól való távolát szemügyre vehessük; meg kell továbbá tapintás által győződnünk a combizületek és combkoncok állapotának minőségéről. Ezt bevégezve, kezeinket a medence mellső és hátsó falára teszszük, s egyikkel a szeméremtáj szélességét és domborúságát igyekszünk kitapintani, mig a másikkal az ágyéktáj behajlását, a kereszttáj szélességét és domborúságát s az ezeken netalán előforduló kóros változásokat vizsgáljuk. Megjegyzendő még e helyen, hogy ily alkalommal soha el ne mulaszszuk az egész gerincoszlop lefolyását is gondosan megvizsgálni. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a medence külvizsgá- lata csak nagyobb eltéréseknél vezet czélhoz, s ott is bizonytalan. Végül a külső szülrészek különböző iránya szerint a medencének nagy vagy csekély hajlásút határozzuk meg.
