Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
26 sjen a bimbók minőségét, vájjon birnak-e azok az szoptatásba kelló tulajdonokkal, — s végre a bimbó-udvar színezetét. Az emlók után következik a hasvizsgálat; ennél mindkét kezünket — csekély tért liagvva közöttük — úgy fektetjük a méhfenékre, hogy ujjaink hegyei föl a szívgödör felé legyenek irányozva, s ilv módon váltakozva főképp ujjainkkal gyönge benyomásokat alkalmazunk, hogy a méh-fenék állását és irányát, nemkülönben a méh-fenékben találtató magzatrészeket megismerhessük s meghatározhassuk; — midőn ezt bevégeztük, kezeink helyzetét akként változtatjuk, hogy ujjaink hegyei most le, a fancsontok felé nézzenek, s a méh nyakát hasonló váltakozó benyomásokkal vizsgálva a gyermek előálló részét igyekszünk kitapintani. — Ezután a méhnek oldalrészei következnek, s ekkor egyúttal annak kiterjedését, alakját, feszültségét vagy lazaságát, nemkülönben a magzat mozgását, s végre a magzat szívverését vizsgáljuk. A külső szülrészek vizsgálata közönségesen megelőzi a belvizsgálatot. Midőn a belvizsgálatra való ujjúnkat sótlan zsirral bekentük, gyöngéd érintésekkel kémleljük a külső szülrészek fekvését, irányát, — úgy szintén egészséges vagy beteges állapotukat, s a gát minőségét veszszük figyelembe. A bel vizsgálat. A belvizsgálatnál, mely legnehezebb és legfontosabb része a sziilészi vizsgálatnak, eszköz gyanánt a mutató ujjat egyedül, vagy több ujjat, rendkívüli esetekben az egész kezet használjuk.