Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
11 lónak vagy lej tett egyenes átmérőnek neveztethetik ; ez rendesen V2 hüvelykkel hosszabb, nhfit a medencebejárat egyenes átmérője. Ha a rendes alkatú medencének átmérőit egymással összehasonlítjuk, kitetszik: hogy az egyenes átmérő a bejáratban legrövidebb, holott ugyanaz az űrben és kijáratban leghosszabb. Ellenben a haránt átmérő, mely a bejáratnál leghosszabb, a medence-űrben és kijárat nál legrövidebb. A medenceür mélysége falainak különböző magassága szerint szintén különböző. A hátsó fal legmagasabb, s magassága az előfoktól egész a farcsíkcsont csúcsáig 4%—5 hüvelyknyi; — az oldalfalak alacsonyabbak, ezek mindegyike a csípcsont ívelt vonalának középpontjától az ülcsont gumójáig 3A hüvelyket tesz; — a mellső fal legalacsonyabb, s a fanporcizületnél csak 1 % hüvelyknyi. A medence hajlása, irányvonala és haszna. Egy rendes alkatú medencénél — a testet egyenes állásban gondolva — az előfok 3 V2 hüvelykkel magasabban áll, mint a fanporcizület felső széle, s innen a medence felső nyilása nem egyenesen fölfelé, hanem egyszersmind előre is tekint; — a medence kijáratában a farcsíkcsont csúcsa néhány vonallal szintén magasabban helyeztetik, mint a fanporcizület alsó széle, s így a medence alsó nyilása nem egyenest lefelé, hanem egy kissé hátra is hajlik. A medencének ezen a testhez való ferde állása a medence h aj 1 á s án a k neveztetik. Ez a test változó helyzetéhez képest szintén változik, például ülő vagy fekvő helyzetben, különösen a has felé felhúzott combokkal a liajlás tetemesen kisebbedik.
