Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Wolff Gerő: Gazdasági haladásunk

A termelésre szolgáló terület nagysága állandóan és arányosan emelkedik; az 1895 évi hivatalos statistikai felvétel szerint a vármegyében — Pozsony városa nélkül — a termő terület nagysága 698.385 k. holdat, 94'220/0-ot tett ki, 42.816 k. hold 5-78°/^ terméketlen területhez képest. Pozsony városában a termő terület 1P398 k. h. = 9$-89{)l0, a terméketlen 12 k. hold =-0-11. A vármegye belterjes mezőgazdasága mellett ez az arány is kedvezőtlennek mondható, mert sok a hegyes és a Duna áradásai által kavicscsal és homokkal ellepett terméketlen föld. Az ugar területet tekintve Pozsony megye a legcsekélyebb ugar területtel biró megyék között foglal helyet.

Mivelési ágak szerint a megye területe a következőleg oszlott meg az 1005. évben:

szántóföld, kert, rét, szülő, legelő, erdő, nádas hektárokban:

a megye.............. 243.707 5.117 32.658 4.135 24.600 94.566 7.19

Pozsony város . . 2.312 504 238 756 199 2.554 —

A terméketlen terület 24.029 hektár, az összterület Pozsony városával együtt 437.072.

A főbb termények termés eredménye 1871-ben és 1905- ben egybevetve a következő képet nyújtja:

búza........................................ 14.667 629.394

árpa........................................ 660.012 936.062

zab

.................................., 185.852 102.830

b

urgonya............................. 371.916 1,904.164

répa (burgundi cukor- és 1,592.430 cukorrépa | ^

takarmány répa) . . . 440.367 1,401.713 takar. „ )

A termelés másik főtényezője, a munkáserő, már a régibb időkben sem volt bőséges a mivelési munkáknál, ki------------------------------------- gazdasági haladásunk Ji- _______ :___:—z__

M

ezögazdaság.

Munkásviszonyok.

201