Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)
II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Pávai Vajna Gábor: Pozsony sz. kir. város egészségügyének fejlődése az utóbbi ötven év alatt 1856-1906
Ill-ik Ferdinand és I-sü Lipót rendeletéi. Kolostori gyógyszertárak. pozíciót, a melyet az orvosok foglaltak el. A pozsonyi gyógyszerészek nagyobb részt evangélikusok voltak. Ill-ik Ferdinand a gyógyszerészet rendezésére vonatkozó rendeletében pedig meghagyta, bogy gyógyszerészinas csak katholikus lehet, I. Lipót meg éppen eltiltotta a gyakorlattól a nem katholikus gyógyszerészlegényeket. Azonban Pozsonyban e rendeleteknek soha sem volt foganatja. 1. Lipót 1694-ben egy harmadik gyógyszertárt engedélyezett, a „Szentháromság“-hoz címzettet, és érdekes, bőgj7 a XVIII-ik század elején ez is protestáns kézre került. A gyógyszertárak vizitáciőjára a városi tanács már 1599-ben csinált statútumot, az úgynevezett „Bürgerartikelekben“ s a vizitációkat némely gyógyszerész heves ellenzése dacára is végrehajtotta. A XVII-ik században két kolostori gyógyszertár is keletkezett Pozsonyban, az egyik 1658-ban a jezsuitáké, amely később 1778-ban beolvadt a „Salvator“ gyógyszertárba és gyönyörű berendezése ott ma is látható. Ennek a gyógyszertárnak főhomlokzatán a következő nagyon is megszívlelendő jelmondat áll: „Quid quid agis, prudenter agas et respice finem.“ A másik kolostori gyógyszertár 1669-ben az irgalmasoké, mely ma is megvan. A két kolostori gyógyszertáron kívül 1727-ben már 5 gyógyszertára volt Pozsonynak, ezekből azonban kettőt kormányilag beszüntettek. Az irgalmasoké később 1689-ben nyilvánossági jogot is kapott. Az 1732-ben letelepedett Szt. Erzsébet betegápoló apáca-rend szintén állíthatott házi gyógyszertárat, de ez mai napig is házi gyógyszertár és sohasem volt nyilvános jellegű. Történeti sorrendben tehát legrégibb gyógyszertár a XV-ik században alapított és mai napig is létező „Vörös , ' .................. DR. Í*ÍVAI YAJNA gÍB0R ~ 1 "............................. 1 54
