Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

I. Rész. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület története és tevékenysége - Dr. Fischer Jakab: A pozsonyi orvos-természettudományi egyesület története

A vegytan terén dr. Mozer tanár a baranyai és a lajta- hegységből eredő mészpátoknak és a Zickföld anaiysisát végezte, dr. Láng a nagykutrai savanyú vizet és a liptó- megyei Obada községből eredő vasas vizet elemezte, ugyancsak az egyesület kezdeményezésére elemezték dr. Bauer és Weselsky Fülöp a vaskutacska és a szentgyörgyi, nemkülönben a bazini forrásvizeket. Végül dr. Krzisch és Keller E. az ótúrái savanyúvizet elemezték.

Az ásványtan köréből megemlítendő, hogy az egyesület ülésein számos Magyarországon előforduló ásványt mutattak be. Geológiai szemponttól az 1858. január 15-én történt nagy földrengésnek tudományos feldolgozását kell kiemelnünk. Ugyancsak tovább haladt az egyesület Magyar- ország geológiai viszonyainak felismerésében, melyhez úgy jutott, hogy a kormány a fáradhatatlan dr. Kornhubert bízta meg avval, hogy a wieni „K. k. Geologische Reichsanstalt“ által Északmagyarországon eszközölt geológiai felvételeknél segédkezzék. Palüonthológiai szempontból érdekesek dr. Römer Flóris észleletei, melyeket Győr, Tihany és a bakonyi erdők környékéről tett közé.

A növénytan köréből felemlítendők Schneller Ágost munkálatai, melyek a Futak környékén található növényzetre vonatkoznak. Holuhy és dr. Krzisch Nyitramegye, Bentzel Sternau gróf, Pozsonyváros phanerogamen flórájához gyűjtöttek érdekes adatokat. Ugyancsak gróf Bentzel- Sternau a moszattan újabb haladásáról írt egy tanuságos értekezést, mely különlenyomat képen a tagok között szét lett osztva.

Az állattan köréből felemlítendők Haberlandt tanár és Jurkovits A. dolgozatai, kik a Hanságot pusztító számban

........... AZ EGYESÜLET TÖRTÉNETE ~ ~ -------2

1