Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

I. Rész. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület története és tevékenysége - Feigler Ferenc: A pozsonyi orvos-természettudományi egyesület muzeumának ötvenéves múltja

AZ EGYESÜLET MÚZEUMA

hatni, hogy egyesületünk e tekintetben való önzetlen működését, melyet évtizedeken át gyakorolt, hálás elismerésével tetőzze, még pedig oly módon, hogy mindenki tehetsége szerint különféle adakozásokkal támogassa s utat- módot keressen, méltóbb elhelyezésről gondoskodni.

Milyen el nem ntasíthatóan szükséges egy múzeum egy olyan városban, amilyen Pozsony, már abból is kitűnik, hogy a látogatók száma évről-évre szaporodik és még inkább szaporodnék, ha imponálóbb módon és célszerűbb helyiségben volna elhelyezve. Az idegenek is, kik városunkat a nyári hónapokban nem csekély számban keresik föl, kedvezőbb benyomásokkal távoznának múzeumunkból.

Egész Pozsony városának művelt közönsége nagy lelkesültséggel karolta föl annak idején a közkönyvtár fölállításának eszméjét s egész természetes dolognak tekinti ezen intézmény céljának megfelelő épület előteremtéséről gondoskodni. Mert a közkönyvtár fölállítása a nép művelődésének és továbbképzésének egyik hatalmas tényezője.

Még fontosabb ideálnak tekinthető a természettudományi múzeum; mivel ez sokkal élénkebb szavakkal bír beszéhii a nép kedélyéhez, mint a könyvekben lerakott holt betűk s hathatósabb erővel keltheti föl a tudásvágyat, mely felserkent ismét nyitott szemekkel nézni a világot s behatolni a természet s tudomány titkaiba, melyek eddig ismeretlenek voltak előtte.

És akiben egyszer már fölébredt a meggyőződés, hogy létezik a köznapi mulatságokon kívül még más élvezet is, és az a szellemi táplálék, az bizony szivesen elhatározza magát egész napi fáradozásai után továbbképzésén és működni.“

87