Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
84 jedését némileg’ gátolni lehetett volna; terjeszté a marhavészt azon körülmény is, hogy a takarmány szűkében lévő tájakról élelmezés végett másik helyre hajtották a lakosok marháikat, a vész nemcsak a szarvasmarhákat pusztította, hanem kiterjedt ez a juh és kecskefalkákra is, mely fölfedezést elsőben Galambos Márton pesti állatgyógytanár tette 1861. október 21-én Ercsiben.') — Sikertelen használtatott a ragály ellen érvágás, beojtás, csudasó, sósav, konyhasó, Seelioífer balzam, solanin, citromnedv, fekete kávé, hunyorgyökér, kőolaj, karbolsav, füzfafozet s más hirlapilag kürtőit szerek. Mind nem ért semmit. 186 72-ben októbertől december hó végéig 15 hónapon át Budapesten vészhimlöjárvány uralkodott, különösen a kórházakban ez idő alatt 316 himlös beteg közzül Pesten meghalt 190. Dúlt és sok áldozatot söpert el a himlő ez évben még Székesfehérvárott, Fehérmegye több községében, úgy üngmegye minaji és kaposi járásában is. 1863- ban Budapesten, ugyszinte Kisújszálláson és tájékán kanyarójárvány volt, rósz indulata lefolyással; ezen kiviil Pesten a Károlylaktanyában szállásolt katonaság között a takáros szembántalom járványosán lépett föl. 2) 1864- ben a tavaszi hónapokban, az ország inségsuj- totta megyéiben, a rósz és silány táplálkozás miatt, a szegény sorsú néposztály között, a süly járványos elterjedést vett, úgy hogy csak magában Csanádmegyében 643 sülyös beteg volt kimutatva; Bikarmegye 15 községében márc. 15-ig 669; a kitört járvány elfojtására, Holtán Adolf országos főorvos személyesen jelent meg a járványlepett helyeken, erélyes intézkedések tételére s orvosi ápolásról mindeJ) Galambos tr. fölfedezését avatott cikkben közölte is az 1862-ki Gyógyászat hasábjain ; még is Maresch nevű cseh állatorvos e fölfedezés dicsőségét nem sokára magának akarta elvitatni. 2) Gyógyászat 18G3. szerk. és kiad. Poór Imre.
