Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
69 mig zárlat alá nem vettetett, az öröknek az átkelni akarókat a vesztegintézetekhez kellett utasítani, ha pedig az átmenetet valaki erőszakolni akarta, az 1766-ki királyi kibo- csátvány szerint, lelövetett, teste s málhája megegettetett; a vesztegintézet személyzetének, úgy az öröknek is, valamint az orvosoknak, nem volt szabad az idegenekkel legkevésbé is érintkezni. **-> A 19-ik század kezdetén a ragályos és járványos betegségek tana óriási elöhaladást tett, ama nagyszerű felfedezés által, melyet Jenner Eduárd ángol orvos tett 1791-ben avédhimlöoltásfeltalálása által. Egy borzá^ztó ragályos kór, a hólyagos himlő dúlása — mely Európában ez ideig évenként félmillió áldozatot követelt, — lett ezen, az emberiség történetében egyik legáldásosabb fölfedezés által elfojtva, megsemmisítve. Jenner fontos találmánya, a védhimlöoltás, melyért az angol parliament öt 30,000 font sterlinggel jutalmazta, — csakhamar egész Európában elterjedt, igy hazánkban is, hol Hell János sopronmeg}^ei főorvos és Riegl er békésmegyerToorvos voltak elsők, kik 1799-bennTvedkbű)‘i<']Ujfej,M'“* ta k; a védhimlöoltás- nak hazánkbani buzgó terjesztése körül mindjárt kezdetben kiváló érdemet szereztek még magoknak Pozsonyban Huszthy Z. Kolbáni P. Schönbauer J.; Sopron- megyében Kis, Pellegrini; Pesten Stáh 1 y Gy. Szeni n g, B e n e Ferenc, Eckstein Ferenc tanárok, Streit János nádori orvos, Bossányi András pestmegyei főorvos, Csehszombathy Sámuel pesti hires gyakorló orvos; Biharmegyében Gombos Dániel és S á n d o r ffy J. biharmegyei főorvosok; Borsodban Benkö Sámuel, Szathmáry József; Esztergommegyében Lenhossé k M i h á 1 y; Aradon Heiden reich L a j o s; Pápán Zsoldos János; Zemplénniegyében C s e r n á k Márton; Békésmegyében Tormássy Lajos megyei főorvosok,— ez utóbbi 50 éven át 36,732 gyermeket oltott,
