Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

40

liasa igen me'gyen, véres a vizelet, mind igen veszedelmes jel. Sőt ha kiütvén a himlő: ottan ismét beüt, ha az himlő szederjes, zöld, vagy fekete, az hasamenés is hasonló, majd ugyan semmi reménység nincsen.

0 rvosságai: orvoslását a mi illeti: az himlözók körül kiváltképen 3 időbeli gondviselés kívántatik. 1) A mig ki nem üt, mely 4 vagy 5 napokig szokott tartani forró hideggel együtt. 2) Mikor ki kezd ütni, mind addig, mig megérik a himlő. 3) A himlő megérése után végig.

Az első állapotban igen reá kell vigyázni, hogy a természetet az ö munkájában, melylyel a mérges és seprős rothadt matériát ki akarja adni, meg ne gátoljuk. Azért . . nem árt az 1-sö 2-ik nap az érvágás, véreseknél, kivált gyenge purgátióval, vagy vomitoriummai, vagy pedig kristélylyel kell élni. A nyelve alatt való eret is igen hasznosan megvágathatni. Gyenge savanyu étellel éljen a beteg, fiiszerszámost se egyék, hanem árpával, vagy sóskagyökérrel főtt vizet, lencsével, szarvasnak a szarvával is főzhetni, mivel az himlő kiütését segitik. Igen jó ugyanannak segitésére karórépa magot és citrom magot összetörvén, felereszteni p á p a f ü v i z z e 1 és gyakorta innya adni kalánnal. Szél, vagy hideg ne érje. Veres lepellel lep ed j ék; hogy a szeme előtt lévén, az elme pliántáziája, a veresről a vért felinditsa, és könnyebben kiüssön az himlő.

A 2-dik állapotban gyenge izzasztó orvosságokkal kell élni, és ottan szü-crössitökkel, Alkermessel, Citrommal, bolus arménussal, stb.... A beteg szemeit pedig és orra lyukait, és torkát oltalmazni kell, hogy azokon ki ne üssön az himlő; csinálj azért gyenge gyolcsból zacskót, mely körül a torkát belepje, azt töltsd meg sáfránynyal, vagy mályva rózsa virágával, és mártsd meg csecstejben s kösd reá, ez a mérges matériát, a bőrt megtágitván, magához vonja, a torok belső részeiről kifelé. Ha az himlő