Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

3G

azt magyar nyavalyának, vagy magyar hideglelésnek, mivel e nyavalya, elsőben Magyarországról áradott Németországra, midőn 15G6-ban II. Maximilián császár, Sulimán tőrök császárral Komáromnál táborba szállott volna, akkor esék e nyavalya, elsőben a német táborba, onnan juta Bécsbe és az egész Német s egyéb szomszéd országokra és felette sok nép hala meg miatta, honnan hadmás, azaz had másának mondatott, mivel többen vesztenek ebben el, mint a török miatt.“

„A liagymáz — Írja Páriz Pápai, — forró és dögös hideglelés, mint a pestis, egész társaságokat szokott eljárni, és kiváltképen Németországban nem kevesebb ember halállal jár a pestisnél. Rettenetes e nyavalyában a főfájás, . . . nagy a gyomornak is, kiváltképpen pedig a gyomor szájának fájása, . . . gyakorta szeplő (mai nyelven kiiteg) is üt ki benne az ember testén; nem külömben mint egyéb veszedelmes betegségekben, szája szárad, nyelve elasz, ha- sadoz, mint asszu forgács. . . . E nyavalya néha izzadással tér meg, néha hasmenéssel, néha e nyavalyának matériája a vérben lévén, ide s tova üti magát: és a fülére szállván, süketséget hoz s több eféle. De ha a vizelleti fekete, azom- ban nincsen semmi ereje, füle cseng, fogait csikorgatja, lé- lekzetet nehezen vészen, veszedelmes az állapot.“

„Orvosságai: nyavalyának kezdetében harmadnapig az érvágást elkövethetni, azután késő; sőt akkor elein, a forró vérnek enyhítésére, a vérbocsátás felette szükséges; sőt a nyelve alatt való eret is megvágni, igen nagy segítés; igen meg kell vigyázni pedig e nyavalyában, ha a méreg diihösség által (ma: ragály) akadott-é valakire, vagy pedig a benne megveszett, rothadt nedvességektől lett? Az első rendbelieket nem annyira kell purgálással erőltetni, mint izzasztással; noha ugyan gyengén meg lehet. Mindennap éljen az ilyen beteg diascordinmma 1,vagy pedig,(mely e nyavalyában igen föorvosság) 3 borsónyi kámfort nád-