Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

30

font kenyeret egy birodalmi talléron lehetett venni. A császári hadseregben a szokatlan és szűk élelmezés miatt, tábori hagymáz-járvány ütött ki, mely tömegesen pusztította a katonákat s közülök temérdek áldozatot söpört el. Ugyanez idő tájon találhatni némi nyomát annak, hogy a sünien föllépett pestisragályok gátlására vesztegházak állíttattak föl.')

1665- ben Pécsett, és a szomszéd helyeken, a rettenetes hadakozás és országpnsztitás után rettentő döghalál támad, mi egész esztendőn által tart szűz szent Luczia napján kezdődvén.2)

1666- ban oly rendkívül száraz év volt, hogy a kutak, patakok, folyamok kiszáradtak.3)

1678. és 79-ben Magyar- és Erdélyországban nagy döghalál uralkodott; úgy hogy e Pécsre is elhatolt pestisben hat hó alatt ott 70,000 ember halt meg; ily szertelen pusztítást tett e ragály hazánkban is, hol ennek hevessége az e században dúlt dögvészeket túlhaladta; 1679 őszén csak Miskolcon, pestisben kimúltak száma 1500-at haladta.4)

1683-ban Pécsnek a török általi körül táborozása, és vívása alkalmával tábori hagymáz-j árvány ütött ki, a visz- szavonuló Apaffy erdélyi fejedelem hadseregében is pusztított e járvány; Posony is sokat szenvedett miatta,mint azt Löew soproni főorvos egy jeles értekezésében megírta.5)

1686-ban Puda vívása alkalmával a keresztyének táborában ragályos nyavalyák dúltak, a hadsereg számára szállított liszt megromolván, attól a tábori nép jobbára vér') L i n z b a u e r F. Cod. S. medic. Hungar. Tom. I. 264. 1.-) P e t h ő. S p a n g á r A. Magyar Erónik. 308. lap.

3) Linzbauer. Cod. med. 1. köt. 275. lap.

4) Pe t h ő. S p a n gár A. Magy. Krón. 34. lap. — Hor v á t h M. IV: 116. lap.

f’)Löew A. Hist. morb. patechialis An. 1683. Poson. epid. grassant.