Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

18

den részét áthatja. A bujakor ez időszakban kiiteg képében jelentkezett, s különösen a ragály szállékony természetével bélyegzé magát, hasonlított a mi himlönkhez, s az óvszerek dacára, egyiránt eljutott a nagy urak palotáiba és a szegények kunyhóiba; orvosoltatott izzasztó szerekkel, fürdőzésekkel, guajakkal, sassaparillával, higanykészitményekkel, hajtó és vértisztitó szerekkel stb. — 1540 — 50 körül a bujakor átalakulását vették észre az orvosok, a bántalom ekkor takár fölléptével jellegezte magát; Fraeastori veronai orvos vette első észre, hogy a ragály szállékony sajátságát elvesztvén, megkötődött, s közvetlen érintkezés nélkül nem ragályoz,’ mint előbb, tapasztalá, hogy a kór lefolyása nem oly heveny s dühös, minő volt az előtt, hanem idültté változott. ')

E szerint a bujakór kezdetben más kórképet mutatott, mint a mai napon, 1492-töl 1550-ig a bujakór heveny, romboló kiiteg alakjában jelentkezett, s a ragály szállékony természetű volt, nemcsak a lég, de a viz közvetítése által (fürdőkben) ragályzott: 1550 után a kór megkötődött, és közvetlen érintkezés által ragályzott, lefolyása idült lön, továbbá bujasenyves takár lépett föl, kór nagy hajlamot mutatott magát a takhártyák, és csontokra átfészkehr, végre két önálló kóralak képződött, u. m. a bujasenyves takár, — gonorrhoea — és bujasenyves fekély, — ulcus syphiliticum.')

1) F a 11 o p i a Írja, hogy Amerikában, honnan Kolumbus átszármaztatta hozzánk a kórt, „mitis est morbus, et instar scabiei, sed ad nostrum veniens orbem, ita immitis, ita ferus factus, ut caput, oculos^ nasum, palatum, cutem, carnem, ossa, ligamenta, viscera tandem omnia infestat, inficiat, corrumpat.“

2) A bujakór eredetéről különböző a tudósok véleménye, vannak, kik állítják, hogy a bujakór valósággal e század kórterménye, és a bélpoklosság elfajzása, s uj betegség; mely az előtt nem létezett. Ful- gasius Job. Baptist, Írja: antequam Carolus V. advenit: nova aegri-