Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

15

1365-ben éhínség volt, mely után járványos nyavalyák keletkeztek. *)

1371-ben pestis pusztított.2)

1375-ben Európa szente egy uj járvány mutatkozott^ melyet az orvosok „Chorea Sancti Johannis“ — Szent János görcse — néven kereszteltek el, kik e görcsökben nyilvánult, ideges bántalmat megkapták, addig táncoltak, izmaik addig rángottak, miglen ájulásba estek; e járvány hazánkban alig, Németországon sok ideig dühöngött.3)

1382-benpestis pusztított.4)

1390-ben föltűnt üstökös után a krónikások szerint, hallatlan nyavalyák keletkeztek.6)

1410-ben nagy földindulás volt, melyet pestis követett.6)

1435-ben pestis tört ki, s mindenütt nagyszerűen pusztított, dulása miatt bezáratott a bécsi egyetem is.7)

1439-ben a szerfelett meleg és száraz időjárás miatt az ország némely részén vérhasjárvány ütött ki, különösen a királyi hadseregben, mely Neszmély körül táborozott, e vérhasjárvány áldozata lett a táborban maga Albert király is.8)

1441-ben „a döglialál leginkább Budán uralkodik.“ 9)

1444-ben újra pusztított a pestis.Iü)

1456-ban a török hadjáratok alkalmával a pestis ismét kitört, úgy látszik, a hadviselő felek, a törökök és magyarok táborában egyiránt; e ragályt a Belgrádból hazatért keresztes vitézek terjeszték szét az országban; vannak krónikásaink között, kik állítják, hogy Hunyady János maga is, e febris pestilentialisnak lett volna áldozata; bár valószínűbb, hogy halálának oka, az úgynevezett tábori hagymáz volt.1')

') Linzbauer Cod. Sanit. medic. Tom I. p. 110. ’2) U o. Ú.

o. 4) Ú. o. 5) U. o.

6) Linzbauer. Cod. medic Tom 1. p. 227.228. lap 7) U. o.8) U. o.

°) Pet hő Gergely. Magyar krónika. 204. lap. ■") U. o.

") Schwandtner. Tom. 1. P. II. VIII. — Teleki József

Hunyadiak kora 2 köt. 412 lap.