Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
23. §. Galenus és a gyógyászat az ő korában
55 biztosíta Galennak; úgy hogy 28 éves korában már a pergamói vivótanoda orvosává választatott, mely minőségben a 164-ik évig működött. Ekkor Rómába költözött, hogy ott kamatoztassa tudományát; s itt valóban hamarjában nagy tekintélyre vergődött; mint irataiból kitűnik, ő gyógyitá ki Marcus Aureliust nagy betegségéből, mely sikerült kúrája neki azonnal némi felsőbbséget, tekintélyt biztosított a római orvosok felett. Azonban a hivatásukat nagy nyegleséggel s mysticismussal űző római orvo- sokkali gyakori egyenetlenkedések és viszályok miatt elkeseredve, oda hagyta Rómát, honába térendő 169-ben. De a következő évben már ismét Rómában találjuk Galent, mint Commodus császár testorvosát, hová a császár által személyesen hivatott meg; s e minőségben előadásokat tartott a gyógytanból (különösen az élettanból) orvosok számára egész haláláig, mely Kr. után 201-ben történt. A római orvosok közt egy sem nyert oly világtörténeti hirt nevet mint Galen, nem is állott a tudomány és műveltség azon fokán egyik sem mint ő! mert mint irataiból látható : a tudományok minden ágában otthonos volt. — Művei meghaladják a 400-at, házának elhamva- dása alkalmával számos munkái égtek ugyan el, mindaz- által fenmaradt még azokból 82 darab, melynek hitelessége meg van alapítva, 18-nak hitelessége kétség alatt áll, 19 darab töredék, 18 pedig Hippokrateséinek magyarázata. Vannak még ezeken kivül neki sok mértani, böl- csészi, nyelvtani és jogi tartalmú művei is. — Orvosi művei közzül kiemelendők „de morborum differentiis — de morborum caussis — de symptomatum differentiis — de differentiis febrium — de locis affectis — de crisibus — de sanitate tuenda — de alimentorum facultatibus — de
