Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
10. §. Hippokrates
18 fénynyel járt övéi előtt, ki irányadója volt és maradt évezrednél tovább az orvosi osztálynak. Hippokrates nem birt bonctani ismeretekkel, nem tudá megkülönböztetni az idegeket az üterektől, nem ismerte az izmoknak működésit, és mégis nincsenek a nyavalyának oly jelei, melyek kikerülték volna az ő búvárkodó figyelmét! Különösen heveny betegségeknél kitűnő; figyelemmel kiséri ő az embert környező tüneményeket, a levegőt, vizet, vidék minőségét, ragályokat, szelek irányát s befolyását, az évnek különböző szakait, az élet és foglalkozás módot, stb.; állítja : hogy a nyavalya s természet egymással küzdenek, és a mint egyik vagy másik legyőzetik, betegség, gyógyulás, vagy halál áll be; az orvosnak csupán gyámolitani, mérsékelni kell a természetet, a „legfőbb orvost“, s figyelemmel kisérnie a legveszélyesebb perceket. — Az emberi test szerinte 4 elemből áll, u. m. tűz, viz, föld és légből (e 4 elemet Empedokles találta föl), melyek közziil ha valamelyik rész túlnyomó : az egész testet betölti minőségével, mert a túlnyomó tüzelem fölmelegiti, a viz elvizesiti, a föld elfoldezi, vagy elszáritja, a lég elhidegiti a testet. — Ezen 4 elemnek különböző vegyületéből először 4 sarkalatos nedv készül, u. m. vér, epe, nyálka és fekete epe, mely utóbbi helyett Hippokrates gyakran „vizet“ emlit; ezekből készülnek az emberi testnek minden részei, a tűz élteti az életet, annak pedig elfogyása okozza a halált, mely után a test ismét 4 elemmé lészen. Az „orvosnak kötelességéről“ Írott munkájában Hippokrates szabályokat állított föl az orvosok számára, melyben előszámlálja minő kellékekkel bírjon az orvos. — „Szükségesnek tartjuk az orvosnál — igy ir az idézett munkájában — hogy színe egésséges, és teste jól táplált legyen, a mennyire ezt testalkata megengedi; mivel a köznép azt
