Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
8. §. A gyógytan a Görögöknél
13 Eskuláp később elhagyta pompás epidauroszi templomát; az okát következőleg adja elő hitregetan : Rómában dögvész ütött ki, a delfi jóshely ez iránt megképeztetvén, azon választ adá: hogy mig az epidauroszi Eskulápot el nem viszik, addig nem fog a döghalál megszűnni; el is ment a római díszküldöttség Eskulápért; ámde! az epidaurosziak nem engedték magukat megfosztatni hires orvosuktól, istenöktől. Eskuláp azonban hogy meg ne ismertessék, egy nagy kigyó alakban a római hajókra ment, hol fel ismertetve nagy tisztelettel és örömmel Rómába vitetett, a holott a döghalált meg is szüntette; a miért Plinius szerént a Tiber folyón levő szigeten tiszteletére egy templom emeltetett; Epidaurosz pedig elhagyatva istenétől — feledékenységbe süjjedt! Mutatványul hogy minők lehettek a templomok falain a betegek által ott hagyott emléktáblák, itt közlök néhányat, melyek ugyan nem egyebek merő babonaságnál. “„Juliánus vérköpésben szenvedvén, az Isten azt javaslá neki, menjen az oltárhoz, s vegyen el arról fenyőbogyókat, keverje össze mézzel, és egyék abból 3 napon át, meg- gyógyúlt, és nyilvánosan köszönte meg az Istennek.“ “„Valerius Aper megvakult katonának parancsolá az Istenség, keverné össze egy fehér kakas vérét mézzel, és e kenettel 3 egymásra következő napon dörgölje be szemét; és nyilvánosan köszönte meg az Istennek.“ ",,E napokban tanácsoló az orákulum egy vak Gájúsnak, hogy a szent oltárhoz közeledve imádkozzék, aztán pedig jobbról balra lépdelje át a templomot, tegye öt újját az oltárra, s fölemelve kezét, dörgölje meg azzal a szemét, mire azonnal visszanyerte látását a jelenlevő népnek nagy örömére.“ A Tiber szigetén több rendbeli hálaadó feliratok találtattak Eskuláphoz, e feliratok ugyan későbbi időkből valók,
