Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
43. §. A sebészet, szülészet, kórbonctan a 18-ik században, s nehány jelesebb monographiai munkák
178 követték Vogel, Sagar, Cullen, Plouquet stb. Az egész kórtan a füvészi rendszer szerint volt fölosztva, elsőben jöttek t. i. az osztály = classis — jellegei, aztán a rend = ordo — jellegei, s igy utánna a nem = genus — és faj = species — ismertető jelei, a kórok leirata füvészi styl szerint történt, minden kórnak nemi neve mellett ott állott a faji elnevezés is. — Ez osztályozás behozatala a kortanban — bár az felette tökélletlen volt is — mégis némi hasznot eredményezett, legalább azon nyelvzavar és önkény helyett — melyet a régibb kor íróinál találunk, — az elnevezéstan = terminológia — megszilárdult általa. §• 43. A sebészet, szülészet, kórbonctan a 18-ik században, s nehány jelesebb mag’ánrajzi müvek. A sebészet e században nagyszerű előhaladást mutat föl, túlszárnyalta az a gyógytant; a vezérszerep e szakmánál ismét a francia sebészeké, — kiknek sorozatát Petit (1674 — 1750) kezdi meg. Petit, a hires boncnok Littré által már gyermek korában be lévén vezetve a bonctani munkálatokba (12 éves korában Littré bonctani előadásaihoz már a prae- paratumokat ő készítette), rendkívüli ügyességet, kézigyakorlottságot sajátított el, 18 éves korában már tábori sebész volt, 1700-ban pedig Párizsban előadásokat tartott, melyek jövő nagyságának hírét megalapították; 1715-ben a párizsi tudományos akadémia is tagjává választotta, mi azon időben egy sebészre nézve rendkívüli megtiszteltetés volt, 1731-ben az akkor alakított sebészi akadémia igazgatójává neveztetett ki; ő a frank sebészet emelése és irányadása körül kitűnő befolyású egyén volt, fontos értekezletei vannak a tudományos aka-
