Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

31. §. A gyógytan története a reformatió korszakában

99 kevéssé engedjen, és ne a beteg előtt, hanem annak ápolói előtt sorozza elő az ételrendet. 12) Ha a beteg kérdezni fogja a gyógyszerek felől, keveset feleljen rá, de önmaga a szükséges teendőket hiven és igazán végezze el. 13) A kór ha nem enged : a szorgalom reá annál nagyobb legyen. 14) Ha a beteg fölgyógyult, ne menj felé, ne hogy pénzvágyónak lássanak; kerüld a minden roszak alapját, a fösvénységet, és ok nélkül, de különösen az Isten segítségül hívása nélkül semmit ne tégy !... így leszesz jó orvos ! Plater Felix, ki a betegségek osztályozását első kí­sérletté meg „praxis medica“ 1602. című művében. Fuchs Lénárt, 1565, tübingai tanár, ki Német­országnak ez időben elsőrangú tudósa vala, írott műve „de curandi ratione libri octo“ 1548. — Mutatványul ebből is nehány sort. Libr. II. Cap. 4. „de serpentibus et malignis tonsillarum ulceribus“ ezeket Írja : „hogy ha pedig már a tonsilláknak az ily rosznemű fekélyedései vart — crusta — képeztek : azokat mirabiliter aufert stercus cani­num cum melle illitum, quod tum optimum erit, quum canes ossibus antea per biduum fuerint nutriti. Magnopere enim auxiliatur, neque odium sui inducit, neque insvavitatem reprae­sentat in cibo oblatum. Cinis itera ustarum hirundinum et centaurii minoris usti cinis cum meile . . . Ubi porro crustae solutae fuerint, et ulcera ipsa purgata, hoc remedio utendum erit, quod habet florum rosarum purpurearum unc. 3. croci unc. unam et ß — balaustiorum unc. semis, myrrhac scrup. unum — nucum pinearum repurgatarum unc. 2. — amyli unc. unam — rhois culinarii — aluminis scissilis utriusque unc. un. semis. Tritis et subactis meile ad illitionem utere.“ 7

Next

/
Thumbnails
Contents