Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
sokat, a betegségeket, halálozásokat, azok megnyilvánulási viszonyait, számukat, fellépési idejüket, lefolyásukat stb. A szorosan vett biológiai jelenségeken kívül szükségünk van bizonyos demográfiái adatokra is, hogy lássuk a társadalom elemeinek és rétegeinek elhelyeződését, csoportosulását; ilyenek a népsűrűségre, a néptömörülésre, a társadalmi plazma hullámzását mutató vándormozgalmakra, a lakottsági viszonyokra stb. vonatkozó adatgyűjtések eredményei. Tájékozásul álljon itt Magyarország 1910. évi és mostani állapotára vonatkozó néhány demográfiái adat. a) Néptömörülés: Magyarország lakossága volt az 1910. évi népszámlálás szerint 18,264.533 lélek; ez a népesség 12.542 községben helyezkedett el. A községek 63'5%-a (7960 sz.) melleiken alul levő falu volt, de ezekben a népességnek mindössze csak 22'6%-a lakott, törvényhatósági és r. t. városokban szintén majdnem ennyi, 20'4%, a népesség zöme tehát az 5000, illetve 10.000 lakost meghaladó nagyközségekben foglalt helyet. Az irányzat általában az, hogy a falusi lakosság a városba tódul, holott éppen az ellenkezője volna kívánatos : vissza a faluba ! A városi tömörülések egészen más, általában biológiailag nem kedvező életviszonyokat teremtenek a lakás, foglalkozás, családi és nemi élet stb. tekintetében. Viszont a másik végletnek a tanyai életnek is megvannak a maga hátrányai; már az maga, hogy a tanyai viszonyok miatt a magasabb műveltség megszerzése alig lehetséges, igen fontos vonatkozás, a másik következménye a hygienének jóformán teljes hiánya, a maga összes káros következményeivel. Ez éppen a magyarság szempontjából fontos, mert az terjeszkedik el a tanyákon. Csonka-Magyarország mai területe, beleértve az utólagos határkiigazításokat is, 92.916 négyszögkilométer, lakossága pedig 7,980.143 lélek (1920). Ugyanezen a területen lakott 1910-ben 7,606.971 lélek, a tényleges szaporodás tehát 373.172 lélek = 4*9% ; ilyen nagy szaporodása Bulgáriát kivéve egyetlen hadviselő hatalomnak sem volt — ebből azonban kb. 300.000 a kiüldözött menekülő ! Csonka-Magyarország népességének több mint 40%-a tízezernél népesebb községben él, több mint 50%-a pedig az ötezret meghaladó községekben. A néptömörülés tehát sokkal erősebb, mint Magyarországon volt. Csonka-Magyarországnak 10.000 lelken felüli községe (városa) van 96. b) . Népsűrűség. Ez alatt azt értjük, hogy egy négyszögkilométer területre hány lakos esik ? Az országos átlag volt 12
