Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
87 liögy a járulékok előírásához, a biztosítottak segélyezéséhez, a munkaadóknak és a biztosítottaknak ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartási adatokat szolgáltasson. E bejelentések alapján tudja ugyanis a munkásbiztosító pénztár megállapítani, hogy mely munkaadóktól mily összegű biztosítási járulékot követelhet és hogy a biztosítottak igényjogosultak-e a segélyre és ha igen, milyenre. A betegségi biztosítás terheit a biztosítási járulékokból kell fedezni. A járulékokat a munkaadók tartoznak befizetni, azonban annak felét munkavállalóik béréből levonhatják. Kivételes eset a tanoncoké és gyakornokoké, akik után a biztosítási járulékot a munkaadó egészen a magáéból tartozik viselni, hacsak a szülővel, illetőleg a gyámmal ellenkező szerződést nem kötött. A járulékfizetési kötelezettségnek a munkaadóra hárítása azon a meggondoláson alapul, hogy ez a leghatásosabb út arra, hogy a járulékok tényleg befizettessenek. Mindenesetre általában nagyobb a biztosíték, t. i. a fizetési képesség a munkaadók részéről, semmint a biztosítottaknál, akiknek fizetési kötelezettsége sok esetben meghiúsulna fizetési képességük hiányán. Emellett a munkaadóknak a fizetésre, illetőleg bérre gyakorolt visszatartási jog alapján módjukban van, hogv a tehernek a biztosítottakat jogszerűen terhelő részét reájuk áthárítsák. Az a rendszer pedig, hogy a munkaadók és a biztosítottak közösen viseljék a betegségi biztosítás terheit, indokolt azért, mert a betegségek bizonyos, közelebbről ki sem mutatható hányadban valamennyire kapcsolatban vannak -a biztosítottaknak foglalkozásbeli munkásságával, másfelől pedig a biztosítottak egészségének helyreállítása nemcsak nekik maguknak, hanem a termelésnek is érdeke. A járulékok fizetésére vonatkozó kötelezettség, úgyszintén azok a terhek, amelyeket a biztosítás a munkaadókra különböző jelentések tételére vonatkozó kötelezettségek hárításával ró, a munkaadóknak szociális kötelességeképpen is jelentkeznek, ami kétségtelenül nevelő hatást gyakorol a szociális kötelességek tudatos felismerésére. A munkaadók teherviselésének azonban a kötelező biztosítás sikeres lebonyolítása érdekében való az a további következménye is van, hogy a munkaadók az általuk viselt terhek fejében szükségképpen jogot nyernek arra, hogy a biztosítás ügyeinek intézésében is részt vegyenek. Az ő közreműködésük pedig fokozott biztosítékot nyújt arra, hogy az ügyvitelben a józan