Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
83 hozzájárulással való fedezésében maguk a biztosítottak nem vesznek részt. így pl. gyakran előforduló rendszer az, amelynél fogva a balesetbiztosítás terheit kizárólag a munkaadók viselik. Ebben az esetben is biztosításról joggal beszélhetünk, még pedig annál inkább, mert jogosult az a felfogás, hogy a biztosítottak tulajdonképpen ebben az esetben is hozzájárulnak a terhekhez, amennyiben eme munkájuk fejében olyan bért kell biztosítás hiányában kapniok, amely őket az esetleges balesetek következményeivel szemben való előzetes gondoskodásra képesítse. Ellenben ugyancsak nincs szó biztosításról abban az esetben, ha minden egyes munkaadó maga felelős alkalmazottaival szemben a baleseti kártalanításért. A többesség a biztosítás fogalmához elengedhetetlenül szükséges és így balesetbiztosítás is csak abban az esetben áll fenn, ha a kártalanítás az egyes balesetekért nem az egyes munkaadót, hanem a munkaadók összességét terheli. A társadalmi biztosításnak az előrebocsátottak szerint lényege az, hogy az a véletlen esemény, amelynek következményeit kiegyenlíteni kívánja, olyan legyen, amely a biztosítottak kereső munkáját gátolja. Ez a véletlen lehet olyan, amely a biztosítottat munkaerejében támadja meg aképpen, hogy munkaképességét egészen vagy részben kizárja. De lehet a véletlen oly természetű is, amely a rendes munkaképességgel rendelkező és dolgozni kész biztosítottat is megakadályozza munkaerejének kifejtésében. Ilyen a munkapiac állása következtében beálló véletlen munkahiány, amidőn a munkás, bár dolgozni tudna és akarna, munkához nem juthat azért, mert a termelés csökkent mértéke nem képes felvenni és foglalkoztatni a rendelkezésre álló egész munkakínálatot. Ellenben magának a biztosítottnak munkaképességét érintik az emberi szervezetben rendszerint felmerülő változások, amilyen a betegség, a baleseti sérülés, az aggkor, a rokkantság, a halál, a nőknél különlegesen még a szülés. A társadalmi biztosításnak annyi neme van, mint amennyi a felsorolt, a kereseti munka teljesítését gátló körülmény. Eszerint ismerjük a betegségi, az anyasági, a baleseti, az aggkori, a rokkantsági, a halál esetére és a vétlen munkahiány esetére szóló kötelező biztosítást. Szemügyre véve mindezeket a körülményeket, a biztosítás általános ismérvei között szereplő véletlenséget valamennyiben felismerhetjük, mert valamennyi olyan, hogy bekövetkezése vagy egyáltalán bizonytalan (betegség, baleset, 6*
