Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
61 Ez a családkihalás nem szándékos, hanem önkénytelen kimerülési jelenség. Ezt igen szépen igazolta igen terjedelmes és alkalmas anyag alapján Fahlbeck : »Die Adel Schwedens, 1903.« c. művében. A virágzó svéd előkelő családoknál azt látjuk, hogy a házasságra lépők száma, a termékeny házasságok és a gyermekszületések száma színleg minden ok nélkül úgyszólván katasztrofális jellegűen esik. Hogy ez nem szándékos családöngyilkosság, azt meggyőzően bizonyítják a következő sajátságos előjelek : 1. A fiatal férfisarjadék halálozásának gyors és nagymértékű emelkedése. 2. A nemek eltolódása : sokkal több leánv születik, mint fiú. 3. Közvetlen a család kihalása előtt gyorsan megszaporodik a fiúk száma. Történeti példa erre többek között II. Miksa császáré, akinek 8 gyermeke volt, 6 fiú és 2 leány, ezek mind felnőtt kort értek és a császárnak még sem volt egyetlen férfiunokája sem. De még feltűnőbb esetet találtam a magyar társadalmi életben, melyet itt közlök : báró Buttler Jánosnak (1714-ben honosíttatott és grófi rangot nyert) két nejétől 12 gyermeke született, de 1749-ben kelt végrendeletekor már csak 3 leánya és 1 fia — Gábor — élt. Gábornak első nejétől 4 fiú- és 10 leánygyermeke volt, ezek mind magtalanul haltak el! (Egyikük volt János, ki a Ludovika-Akadémián tett alapítványairól vált híressé 1845-ben.) Jól meg kell jegyezni, hogy az ilyen kihalófélben levő családok tagjai külsőleg semmiféle degeneráció jelét nem mutatják. A magvaszakadások tehát arra engednek következtetni, hogy a csiraplazmának van egy önálló elfajulása, mely a szómától, az individium külső testi megjelenésétől teljesen függetlenül. Ilyen tények az állat- tenyésztők előtt már régebben ismeretesek. Már Darwin tényeket sorolt fel erre nézve »Domestication« című munkájában. A faj fenntartó energiának ilyetén »oknélküli« és a célt nem szolgáló megcsökkenése igen sajátságos és fel nem derített jelenség. Az a sokat hangoztatott vigasztalás, hogy az átlagos középből mindig emelkednek ki mások, kik az elpusztult kiemelkedőket pótolják, bizonyítva semmivel nincs, ellenben általában a kulturnépeknél az egész népességi plazmának bizonyos értékcsökkenése észlelhető. Ezt a jelenséget elsősorban a katonai sorozások eredményeiből ismerjük. A sorozások sok érdekes tanulságot nyújtanak.
